A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
73 A d) szelvénytaggal a rétegsor meg is szakad. De ha az erdő délnyugati szegélye hosszában továbbhaladunk északnyugatnak, úgy csakhamar ismét dolomitos területre érünk. d x) Ez a dolomit, a mely itt a szomszédos szántásokból búvik elő, helyzeténél fogva a füredi mésznek felel meg. e) Még feljebb márgák kerülnek ki az eke nyomán, a melyekben elég gyakori a Halobia rugósa lenyomata. Azután ismét szürke szennyes dolomit kerül elénk, a melyet fedőben is f) halobiás márgák követnek. Ezekből való a Carnites fioridus WULF . sp. kicsiny raibli alakjának egy-két lenyomata. Ugyanitt előjött még a Spirigera quadriplecta MSTR. sp. egynehány piciny alakja, valamint a Rhynchonella cf. Pichleri BITTN. egy példánya. g) A következő szelvénytag eg} r morzsalékos mészmárga, a mely vékony sárgás mészkőlapokkal váltakozik. Ezek egyikén a Dimyopsis intusornata BITTN. egy példányát találtam. Megjegyzendő, hogy a szelvény d í—g) tagjai csak a felszántott talajból kibukkanó foltokban jelentkeznek a felszínen. h) Ha már most az északnyugati irányt még tovább követjük, egy kis emelkedéshez érünk, a mely ismét dolomitból áll s a mely egyszersmind az Alsóerdő itt közelben emelkedő legmagasabb börczének a nyugati lába. A börcz dolomitjának alapszíne leginkább feketésszürke, bár közbe világosabb anyagot is találunk. Általában igen élénken emlékeztet egyes veszprémi és a karniai emelet azonos szintjeiben mutatkozó dolomitokra. Kövületet eddig nem találtam benne, kivéve, hogy egyik padjáról egy ágas-bogas csőhálózattal átjárt darabot ütöttem le, a mely növényeredetre vall. A dolomit különben áthúzódik a keleti halomsor említett északi tagjára is. Csapása egyezik az egész vonulat uralkodó északkeleti csapásával, dülése pedig NW 20—30"-kai. Ereszkedjünk le most ezen halom északi lejtőjén a szóbanforgó dolomitok fedőjébe, úgy legelsőben egy erdőtalaj födte nyergen megyünk át, a melyből i) világossárga márgalemezkék bukkannak elő. Azután egy ritkás szálerdőbe érünk, k) a hol több elhagyott kőfejtőre akadunk. A lejtőkben szürke, porzással törő mészkőpadok láthatók. Egynéhány raibli brachiopoda és kagyló mutatkozott bennök. /) A fedőben még márgák és sötét, bitumenes meszek is mutatkoznak e helyen, a melyek, a mint említettem, a keleti halomsor északi végén is jelen vannak. Ezekben is találtam brachiopoda nyomokat és apró megalodus töredékeket. m) De találtam itt végül oly heverő darabokat is, a melyeknek mását Vámos község északnyugati széléről a X-ik szelvényből ismerem. Ezeknek anyaga szürke, sötéten foltozott gumós és márgával vastagon kérgezett mész. Ezek azok a rétegek, a melyeket kövületeik után már BÖCKH is, az alpesi tóri rétegek egyenértékeinek ismert fel. Én itt bennök felismerhető kövületet nem találtam s ezért e helyen velők bővebben nem is akarok foglalkozni. Mellesleg megemlítem, hogy a IX. szelvénytől nyugatra a Kériharaszt nevű teknő nyugati széle mentén a szelvény egynéhány tagja megismétlődik. így a Baláczapusztától vagy egy km.-re délre látható kis köves tetőn az ú. n. Mulatóhegyen a
