A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. az ő II. szelvényének leírásánál Litértől északra említ Psendomonotis Clarai tartalmú palákat,

1 BÖCKH pedig a litéri Csererdőben találta ezt a kövületet több példányban.

2 Sólytól Gelemérig a werfeni övnek terjeszkedési főiránya délnyugati. Gelemér előtt ezen irány egy tompaszögű könyökben megtörik és csaknem egészen délnek fordul. A földtani térkép világosan mutatja, bogy a jelenség két egymást hegyes szögben érő töréssel áll összefüggésben. Ezen törések közé szorult triasztagok a fővonulattól részben vagy teljesen elszakadva, majdnem észak-déli irányba sodortattak. Az egyik törésvonal a geleméri utászház mellett húzódik WNW— ESE irányban és nekivág az ú. n. Sólyi-fenyvesnek, illetőleg a fenyves nyugati sarkának. A törés mentén az egész csoport, de a magasabb középtriasz is rövidebb megszakadást, illetőleg eltolódást szenved, a minek következtében itt a werfeni dolomit a megyehegyi dolomittal közvetetlen érintkezésbe jut. De azért ezen a helyen a két különböző korú s egymás mellé csúszott dolomitot el lehet egymástól választani; mert a werfeni dolomit felső sejtes és meszes változata éppen itt típusosán lévén kifejlődve, anyaga merőben eltér az alsó kagylómész megyehegyi dolomitjának tömör anyagától. A másik és már nagyobb jelentőségű törésvonal a már többször említett kádártaszabadjai törés, melynek irányát egészben véve a kádárta—szabadjai kocsiút jelzi. Ha már most a Geleméri puszta felől ezen kádárta-szabajai törés irányával összeeső és Kádártárói Szentkirályszabadjára vezető mezei úton délfelé haladunk, úgy a lemezes mészkő feküje felé ismét a werfeni felső dolomitot érjük el. Korának igazolására a lemezes mészkő alatt és a werfeni pala felett elfoglalt helyzetén kívül fel lehet még hozni, hogy a werfeni csoport ezen felső tagjában másutt mutatkozó sejtes változatok itt is jelen vannak. Még odább délre a Rekettyéskúton túl az út két erdőkárok közt vezet el; közülök a keleti a litéri Csererdőnek egy keskeny nyúlványa Nyilasoknak nevezik. A nyugati sarok pedig egy magában álló és alig egynéhány holdnyi kiterjedésű vágás. Ezen két erdősarok köze és szomszédos környéke egyszersmind a geologiai térképezés egyik legkényesebb pontja. Itt az okoskodásnak tág tere nyílik, mert a területen az idáig követett dolomitok a nyugatról errefelé terjeszkedő fiatalabb dolomitokkal összeérnek. E tágas dolomit mezőn tájékoztató fossziliát sokszoros és szorgos keresés daczára sem találtam. Törésnek, vagy zavarnak semmi nyoma, mert az egész több száz holdnyi terület teljesen abradált és kisebb-nagyobb dolomit- meg mészkőrögökkel fedett sík lap és így nem maradt más hátra, mint ezen területet a rajta találkozó különbözőkorú dolomitok közt felosztani úgy, hogy a felosztást egyrészt a kőzetek csapásirányának másrészt a kádárta-szabadjai törés vonalának számításba vétele legalább a valószínűség színezetével felruházza. Különösen a Gondota nevű dűlőnek a geleméri Csererdő felé terjeszkedő dolomitjai nagyon bizonytalanok, mert csapásirányuk is merőben ellentétes, azaz északnyugat-délkeleti. Lehet, hogy szerencsésebb kutatás idővel ezt a kérdést is meg fogja oldani, most azonban ezen reményről le kellett mondanom. A kádárta-szabadjai törés a geleméri Csererdő délnyugati sarkánál kissé délkeletibb irányt vesz és a Romkúthoz vezet le. Utolsó vagy 600 m.-nyi hosszán, a mint az előző szakaszban láttuk, eltolódás folytán a werfeni pala a werfeni dolomittal ütközik össze, sőt a pala főövének terjeszkedési irányában a törésen túl még a lemezes 1 Mojsuovics : Beiträge z. Kenntn. der Cephalopoden stb. 98. 1. 8 BÖCKH : A Déli bakony. I. 51. 1,