A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. többnyire csak magának a szóbanforgó rétegszakasznak vertikális határain belül érvényesültek. Ezen kőzetövnek több olyan pontja van a hol rétegei sok kövületet tartalmaznak. Az egyiket a gelemér-litéri út mentén találjuk a Gelemér pusztától 1'5 km.-re. Ugyanis ott, a hol a Gelemér felől vezető országút a Gelemérhez tartozó káptalani vágást (Disznódombi-vágás) balkéz felől éri, egy hosszúkás löszlapály húzódik föl délfelől a vágás alá. A lösz fel van szántva és rajta, valamint az erdőszegély árkában tömérdek sötétsárgás és szürkés, itt-ott zöldes és palásan hasadó márgás mészkőlap hever, a melyeknek felületén számos Myophoria, Myacites, Gervilleia, Pecten stb. fogyatékos körvonalai válnak ki. Innen valók a BITTNER által meghatározott Myophoria fallax Seeb., Pecten cf. Alberti Goldf. és Pecten cf. Tellini Tomm. Ezt a kőzetminőséget megleljük még az említett országútnak vilonyai elágazásától kb. 500 m.-nyire délre eső kis erdős tetőn azután a geleméri (litéri) Csererdő gerinczein és végül ezen erdő közepetájának nyugati alján is. Ezeken a pontokon a szóbanforgó szakasz rétegei egyforma faunát tartalmaznak. Legközönségesebb alakja a Myophoria fallax Seeb. Az egész tarka csoport záró tagjául a werfeni dolomit felé egy világosabb sárga, márgás és krinoidás mészkő mutatkozik. Én legalább a fennemlített dolomit határán majd mindig ezzel a kőzetminőséggel találkoztam utoljára.

1 A werfeni dolomit, a mely az egész öv hosszában szintén megvan, fossziliákban rendkívül szegény. Csak egyetlen egy helyen a Disznódombi-vágás északi sarkában találtam benne egynéhány naticellára emlékeztető gasztropoda kőbelet. A werfeni csoport felső szakaszában a werfeni dolomit és a lemezes mészkő padjai között még egy kőzetanyag mutatkozik és ez a BöcKH-féle sejtes rauhwacke (I 38., 43., 49., 52./). Ez egy fehéres vagy sárgás színű likacsos és kalapácsütés alatt fehér porrá málló mész. Helyzetét különösen a Gelemértől keletre eső kis bokrosban és a litéri Séd forrásfeje felett álló Romkútnál tisztázhatjuk. Romkútnál pl. a kérdéses meszek rétegesek s a werfeni dolomit és a lemezes mészkő közé ékelődnek 30°-os NW-i dűlés mellett; a geleméri bokrosban pedig a lemezes mész kisebbnagyobb rétegcsoportjaival váltva települnek. LÓCZY szerint e meszek nem tartoznak a werfeni csoporthoz, hanem fiatalabb képződmények s nem egyebek mint az egyes rétegcsoportok lapjai közül kibuggyanó forrásmeszek. A mi végül a terület lemezes mészkövét illeti, ez itt is kitűnően tárul fel az öv egész hosszában. Sok helyen bányászszák; így pl. Sóly vidékén is. Maga a község is rajta épült. Azután a Sólyi-fenyvestől délre, továbbá a geleméri utászház és Gelemérpuszta között. Kövületben itt sem mondható szegénynek, csakhogy kövületei a hasznavehetetlenségig rosszak. Helyzete mindazonáltal a benne másutt előforduló Myophoria costata Zenk. Gervilleia modiola FRECH, Natiria costata WISSM. sp. stb. alapján nem kétséges.

2 Hátra volna még a seisi rétegekről is megemlékezni. Seissi rétegekre valló kőzetet én itt Litér körül nem találtam. De hogy ezek sem hiányoznak innen, azt bizonyítják MOJSISOVICS és BÖCKH J. észleletei. MOJSISOVICS ugyanis 1 Lóczv ós FRECH legújabb bakonyi tanulmányai alapján (FRECH : A werfeni rétegek vezérlő kövületei 4. és 46 1. Pal. függ.) a legutóbb említett márgás meszet kivéve, az egész csoportot a középső campilei rétegek nívójába kell állítanunk. A feküjében álló vörös csillámos homokkő és a felette mutatkozó gasztropodás oolit az alsó campilei szintet, végül a fedőt adó sárgás mész, továbbá a „werfeni dolomit", a lemezes mész és egy máshonnan ismert és Myophoria costata, Lingula tenuissima tartalmú márga, a felső campilei szintet képviselik. 2 FRECH: Új kagylók stb., 6. és 126. 1. és Pótló jegyz. 11. és 12. 1. (Pal. függ.)