A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. Hungarites Arthaberi DIEN. Balatonites conspicuus DIEN. Ceratites ellipticus HAU. „ sp. ind. Ceratites cf. subnodosus MOJS. „ aviticus MOJS. cf. aviticus MOJS. Lóczyi ARTH. » cf. lenis HAU. Ptychites flexuosus MOJS. „ cf. acutus MOJS. Atractites sp. ind. Ezen fossziliákban oly gazdag kőzetnek nagy része az említett és felszántott kavicsos lapályokból kerül elő nagy tömbökben. A vele szomszédos Reitzi és tridentinus mészben kövületet nem találtam. Dolomitosodása itt is nyilvánvaló. Mind a háromfajta kőzet itt egy kis csepőtés börczben emelkedik fel. Ezen börcztől északfelé csak egynéhány méternyire, de már magán a felszántott lapályon még egy kis kőkűp emelkedik, melyből az eke az eddigiektől teljesen elütő kőzetfajt vet felszínre. Helyenkint jókora réteglapokban is kiválik a földből. A lapok szürke, élesen hasadó, néha szarukőszalagokkal átfuttatott mészkőből állanak; felületük telisded-tele van apró szabálytalan kimállásokkal, a melyekben nagy ritkán egyegy kis kiálló brachiopoda vagy echinustüskerészletet veszünk észre. Az egyes lapok kalapácsütésre csengő hangot adnak s ha elválnak egymástól, sárga márgás kötőszert veszünk észre köztük. Az egyik kőlapon a fentemlített szerves törmeléken kívül még egy halóbia- vagy daonella-lenyomatot is találtam, a mely azonban közelebbi meghatározásra alkalmasnak nem bizonyult. Ezt a kőzetet nagy kiterjedésben megleljük már Öskü táján is, a honnan jőve területünkre húzódik át és itt is, különösen az Őrhegyen, de még inkább a sólyi Berekhegyen jól kifejlődött rétegcsoportokban jelenik meg s azért rövidség okáért berekhegyi mésznek fogom nevezni. Az egész csoport telepedése különben itt nem világos. Egy-két tridentinus pad északnak, vagy északkeletnek hajlik és a szomszédos őrhegyi előjövetellel gyenge antiklinálisban mutatkozik; de ez a lapos hullámboltozat úgylátszik egy, csaknem keletnyugati irányban futó vonal hosszában megtörött s ugyanazon vonal mentén a déli szárny északnyugat felé el is tolódott.

1 Területünk negyedik pontja, a hol a megyehegyi dolomiton nyugvó fiatalabb lerakodások tanulmányozhatók, a sólyi határhoz tartozó Őrhegy, a melyet épp úgy, mint a sólyi haránttörésen túl emelkedő sólyi Berek- vagy Tűzköveshegyet gyűjtéseim alkalmával tévesen hajmáskérinek jeleztem. Az Őrhegy déli lejtőjében elhúzódó lemezes mészkőnek e helyen fejtés alá is vett rétegei a rájok telepedő megyehegyi dolomittal együtt az Őrhegy tetején meredező tridentinus padok alá húzódnak. Ezen padok lefelé itt is dolomitosodnak, sőt találunk köztük tiszta dolomitpadokat is, a melyek a tridentinus mész típusos vörös mészkőrétegeivel váltva települnek. Még lejebb a Reitzi mész zöldes márgái is kibukkannak, de szintén dolomitrétegek közül. És az egyes dolomitpadok felületére is zöld márgaburok tapad, úgy, hogy ezen jelenségekből nem tudok másra következtetni, mint arra, hogy itt ez a szint is dolomitos fáczieszben fejlődött ki. Valószínűleg így lesz ez a trinodosus mészszel is, bár innen tektonikai okokból is hiányozhatik. A tridentinus mész fedőjében a Böckh-féle füredi mész világos és kevésbbé 1 Legalább erre vall a megyehegyi dolomit egész szélességét átszelő rétegfejtorlasz és az a körülmény, hogy az Őrhegy ,,füredi meszére" települő berekhegyi mész az Őrhegy és a tőle északra fekvő Tóhegy közt átfutó és a veszprémi törésből felmerült lemezes mészkőnek nekiütközik.