A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. töredéket is (Hnngarites sp. ind. és Ptychites sp. ind.) találtam a jáksomai Reitzi szint zöldszínű meszeiben. A felsorolt brachiopoda-leletek késztették tehát BITTNERÍ ama kijelentésre, hogy a kagylómésztipusok változatlanul, vagy majdnem így mennek fel a Protrachyceras Reitzi szintjébe,

1 a mely szinttel különben maga BÖCKH úr is hajlandó a bakonyi kagylómeszet (régibb értelemben véve) lezárni. Ezt a nézetet a talált cefalopodamaradványok is támogatják. Említettem, hogy a Jáksomának előbb ismertetett zöld kőzete alatt még egy sárgás- vagy vörösbarna, néha ibolyába játszó mészkőféleség is előfordul. Ezt a kőzetet nemcsak innen ismerem, hanem területemnek egész keleti feléről, a hol csak az anisusi emelet magasabb lerakodásai felszínre lépnek. Mint mindenütt, úgy Jáksomán is tartalmaz kövületeket, de a találtak mind csak rossz töredéknek bizonyultak s azért itt ezen szinttel bővebben nem is foglalkozom, hanem csak annyit jegyzek meg róla, hogy a bakonyi kagylómész trinodosus zónájának a képviselője. A jáksomai vörös tridentinus mészre világosabb és márgásabb, szürke és zöldes gumós meszek következnek, a melyek, a mint később látni fogjuk, még a tridentinus mészhez sorozandók. A másik börczöt, a mely szintén a megyehegyi dolomiton fekszik s a melyet a denudáczió minden oldalról körülrágott, a minek következtében teljesen elszigetelten áll, Jáksomától délnyugatnak találjuk kb. 300 m.-nyire. Ezen kis kőzetromnál egy másik nevezetes jelenségről is szerzünk tudomást. Itt ugyanis csak a tridentinus mész fentemlített felső, világos változatának egynéhány rétegét ismerjük fel, a melyek egy északnyugatról délkeletnek futó kis szinklinálisban hajlanak össze. Úgy a Reitzi, mint a trinodosus mész, de még a tridentinus mésznek az alsó nagyobb része is hiányozni látszik. Ha azonban figyelmesen vizsgáljuk a még biztos tridentinus rétegek fekűjét, csakhamar észrevesszük, hogy ezen szintnek a zöme itt szarúkővel áttüzdelt dolomitos fáczieszben fejlődött ki. Ez a jelenség — a melynek egyébként a mi területünk geológiájában nagy hordereje van — itt minálunk, a mint utóbb is látni fogjuk, egyáltalában nem ritka. És bár innen kövületem nincsen, másutt szerzett tapasztalataim mégis feljogosítanak annak a feltételezésére, hogy itt nemcsak a tridentinus mész zöme, hanem maga a szoros értelemben vett kagylómész is dolomitos fáczieszben rejtőzik. Erre a feltevésre különösen a Sólyi-fenyves környéki viszonyok nyújtanak alapot s azért magával ezen jelenséggel is ott akarok majd bővebben foglalkozni. A harmadik pont, a hol ezen középtriászkorú lerakodások szintén megtalálhatók, az előbb említett kis börcztől nyugatnak fekszik kb. 500 m.-nyire. Egy kisebb, alluviális és kissé kavicsos lapály illeszkedik közéjök.

2 Itt kivált a trinodosus zóna vörösbarna és fehéresszürke kőzete szolgáltatott gazdagabb és érdekes faunát, úgymint: Aviculopecten elegantiilns BITTN. Pleiironantihis sp. ind. Orthoceras sp. ind. Longobardites breguzzanus MOJS. 1 BITTNER: Bakonyi triaszbrachiopodák. 56. 1. Pal. függ. 2 Ez a pont, a mely az Őrhegynek északkeleti nyúlványát jelöli, BITT\ER-nél ugyanezen a néven, DIENER-nél „Hajmáskér 18. sz." jelzéssel, ARTHABER-nél pedig „Hajmáskér, Őrshegy északi nyúlványa" jelzéssel fordul elő. (BIT r\ER: Bakonyi lamellibr. 86. 1. — DIENER

: Ujabb megfigyelesek stb. 7. 1. — ARTHABER: A Déli-Bakony werfeni rétegeiből és kagylómeszéből származó új czefalopodaleletek. 10. 1.