A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. csak egy újabb vetődés útján kerülhetett elő. Ez a kőzetöv itt a rendesnél jóval keskenyebb, sőt itt-ott, mint pl. a sólyi haránttörés keleti meredélyén, csak egy-két méternyi széles sávot képez Innen az Őrhegy és a hajmáskéri Tóhegy között északkeletnek húzódva felkanyarodik Jáksoma mellé, majd pedig az ösküi mezőségre átcsapva, a litéri hasadékból kilépő hullámboltozatba olvad. Ez a mészkőöv tehát nem más, mint a litéri hasadékból kiágazó veszprémi törésnek Öskü és Sóly közötti iránymutatója. Szelvényünkben a megyehegyi dolomit az Őrhegy és Tóhegy érintkezési vonalában egy gyenge szinklinálist mutat, a mi a börczök fenmaradását még jobban értelmezi. Nézzük most ezeket a börczöket egyenkint. Legkeletibb a Jáksomai. Rétegei kissé északnyugatnak hajló ívekben sorakoznak egymás fölé. Az alsókat a litéri hasadékból felmerült megyehegyi dolomit adja. A felsők már változó színű mészkőpadok, a melyek északkelet felé az erre átcsapó veszprémi törés mentén felbukkant lemezes mészkővel ütköznek. Az egész börcz tehát egy kétoldalról levágott és kétfelől elmetszett kőállvány vagyis horszt. Az itt szereplő megyehegvi dolomit petrografiai karakteréről nem sok a mondanivalóm, mert biztosan felismerhető és állandó kőzettani vonását nem ismerem. Szürkeszínű, talán egészben véve sötétebb, mint a közeli fődolomit, vagy a litéri hasadék szennyessárga werfeni dolomitja. Felülete azonban majd mindenütt hófehéren mállik. Organogén eredete mellett a felületén elég gyakran előforduló apró csöves kimállások, alkalmasint gyropellamaradványok szólnak. Ilyennek találtam ezt a dolomitot végesvégig az egész területen. A Jáksoma különben túlnyomó részben a tridentinus mész vörös és szürke padjaiból áll. De azért a mészkő fekűjében még más kőzetminőséget is találunk, bár csak igen keskeny sávban. Ez alá azután már a megyehegvi dolomit rétegei húzódnak be szabályosan. A mélyebben fekvő mészkősáv felső rétegének az anyaga sárgászöld színű, kissé üreges, míg a mélyebben fekvőké ibolya, sőt vörösbarna is s e mellett mállékony és aprón szemecskés szerkezetű. A zöldes és a tridentinus mész közvetlen szomszédságában mutatkozó változatot helyzeténél s színénél fogva is a Reitzi szint képviselőjének kellett tartanom, és azért a belőle gyűjtött fosszilis anyagot is ily értelmű jelzéssel küldöttem el BITTNER úrnak meghatározás végett. BITTNER ezen anyagban csak olyan brachiopodafajokat talált, a melyeket eddig a Bakonyban csak az anisusi emeletből ismertek, mint: Rynchonella trinodosi BITTNER Spiriferina (Alentzelia) Köveslzálliensis BÖCKH és Spirigera trigonella SCHLOTTH. S újabban még más pontokon is találtam az előbbihez hasonló kőzetet, a melyben a fentemlített kagylómészbrachiopodák szintén előfordulnak. Sőt Kádártán a Spirigera trigonellán kívül még a Spiriferina (Mentzelia) Mentzelii DKR sp.-t is megtaláltam ezen zöld kőzetben, még pedig magának a Protrachyceras Reitzinak a társaságában.

1 Az említett kagylómész brachiopodákon kívül legújabban még két czefalopoda 1 Ezen utóbbi brachiopodának, a Reitzi szintben való előfordulását különben már STÜRZENB\UM is ismerte.