A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. hetünk a Balatonra és Balatonfelvidékre. A veszprémi abráziós fensík talán sehonnan sem nyújt oly megkapó és tanulságos összképet, mint épp erről pontról. Magának a lemezes mészkőnek rétegei élükre állított lapcsoportok formájában meredeznek ki a dolomittöltés északi oldalából és pedig egészen közel a töltés széléhez. Idáig e keskeny vonulat egy délkeletnek szelíden hajtott ívet képez. A dolomitsáncz nyugati sarkán azonban ezen mészkőív hirtelen könyökszerűleg megtörik és délnyugati irányban leszalad a Szentmihályhegy lábához, a hol lősz alá merül. Folytatását a szembenfekvő vilonyai Sukoróhegy északnyugati meredek lejtőjében találjuk meg s innen aztán folytonosságban követhetjük egészen addig a pontig, a hol a sóly-vilonyai út a hegy lábát éri. A lemezes mészkőnek ezen széthajló két szára közé északkeletnek irányult ék alakjában a werfeni csoportnak még mélyebb rétegei is közbeilleszkednek. A leírt terület tektonikája tehát egy délkeletnek áthajló s utóbb legyalult hullámboltozatra vezethető vissza, a mely a litéri hasadék hosszában a fődolomitból merült fel (1. a XIII. szelvényt az I. tábla 8. ábráján). Ha a Sukoróhegyről északnyugati irányban leereszkedve a lemezes mésznek a hegy lejtőjéből kimeredező rétegfejeit átlépjük, előbb szennyesszürke dolomitot, majd sárgásszürke mészpalákat, azután egy tágas löszmedenczét érünk, a melyen túl az említett három kőzetminőséget ismét megleljük, de fordított sorrendben. Ezen jelenség a litéri hasadék mentén érvényesült rétegátfordulásnak az eredménye. Szelvényünkön a szürkéssárga mészpala, a dolomit s a lemezes mész a werfeni csoport felső campilei szakaszának a képviselői. A megmívelt löszmedencze északnyugati szélén emelkedik a sólyi Őrhegy, északkeleti sarkán pedig a Jáki-erdő. Ezeken csap át a litéri hasadékból felmerült werfeni csoport északi antiklinálisa. A mint ezt a kőzetszárnyat tovább a fedő felé elhagyjuk, oly területre érünk, a mely a maga geologiai képével a legnagyobb mértékben képes lekötni figyelmünket. Legelsőbben is azt vesszük észre, hogy itt a sukorói antiklinálisnak fiatalabb tagjai is felszínen vannak, azonban oly sajátszerű helyzetben és körülmények között, hogy csak hosszas és figyelmes vizsgálódás után vagyunk képesek köztük eligazodni. Az elhagyott lemezes mészkőnek délnyugatnak csapó szárnyán ugyanis mindenütt dolomit következik, a melynek rétegei a lemezes meszet, a hol csak lemérhetők, teljes konkordanciában követik. Ugyanezt a viszonyt állapíthatjuk meg a legtöbb esetben ezen dolomit és a fedőjében álló fiatalabb korú (anisusi és ladini) lerakodások között is. Ezen dolomitnak „megyehegyi

0 volta tehát kétségtelen. Ámde a fedőjében következő fiatalabb triasztagok nem egy egységes övben, mint az elhagyott dolomit, hanem szakadozott rögök gyanánt meredeznek elénk. Ilyen rög fekszik a sólyi Őrhegy tetején, egy másik a hegy északkeleti lábánál, egy harmadik a Jáksoma nevű börczön és egy negyedik ezen két utóbbi között. Ezt a jelenséget, vagyis a karniai lerakodásoknak ezen szétszórt, egymástól elszigetelt fellépését eddig a fődolomit lerakodását megelőző denudáczióval s a fődolomit transzgredálásával magyarázták; azonban a terület tőlem értelmezett tektonikája, továbbá a fődolomit lerakodását követő diszlokácziók lefolyása után bekövetkezett denudáczió inkább teszi érthetővé (1. a XIII. és XIV. szelvényt). Ezt a jelenséget egyébként a Veszprémi-fensík más helyein is és még kifejezettebben megtaláljuk s azért vele bővebben későbben is foglalkozhatunk. Az általánosnak látszó dolomittakaró alól felbukkanó rögöktől északnak, és pedig nem messze innét, ismét a lemezes meszet találjuk felszínen, a mely természetesen