A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Emszt Kálmán: A Balaton fenékiszapjának és altalajának chemiai alkata
A Balaton-tó fenekének iszapját és altalaját a Magyar Földr.-Társaság Balaton-Bizottságának megkeresésére dr. NATTERER CONRÁD wieni egyetemi tanár kezdte tanulmányozni, azonban mielőtt munkáját befejezte volna, meghalt. NATTERER hátramaradt feljegyzései szerint a balatoni iszap chemiai vizsgálatánál is ugyanazt az irányt követte, melyet a Chemische Untersuchungen im östlichen Mittelmeer czímű munkájában leírt. Midőn NATTERER halála után dr. LÓCZY LAJOS, a Balaton-Bizottság elnöke felszólított a Balaton fenékiszapjának és altalajának chemiai tanulmányozására, örömmel ragadtam meg az alkalmat annyival is inkább, mert ezáltal lehetővé vált nekem, hogy hazánk egyik legszebb földrajzi egységének megismertetéséhez e csekély munkámmal én is hozzájárulhassak. E tanulmányom elkészítését nagyon megkönnyítette az a körülmény, hogy a Magy. Tud. Akadémia math, és term.-tud. bizottsága is támogatásban részesített. E tanulmányomban nem követhettem NATTERER-t, mert ő az iszapok egyes alkatrészeinek a meghatározására fektette a fősúlyt, én pedig jobbnak láttam az iszap chemiai alkatának teljes megismerését. A Balaton-Bizottság a Balaton tónak fenekén és partjain számos fúrást mélyeszteti le. A fúrásokból származó próbák szolgáltatták vizsgálataim anyagát. Ezenkívül megvizsgáltam a Balaton tóba lehulló port is, a mely lehulló por a nyiltvízre kimacskázott párolgásmérőben gyűjtetett. E lehulló por és a balatoni iszap chemiai alkatának összehasonlításától vártam annak a kérdésnek a megoldását, vájjon azonos eredetű-e az iszap a lehulló porral ? Mert ha e kérdésre a chemiai vizsgálat igenlő, úgy a lösz subaérikus eredete, a mely már geologiailag számos esetben bebizonyosodott, e kisérleti módon szerzett adatokban is támaszt nyer. Előterjesztetett a Magyar Tudom. Akadémia III. osztályának 1905. évi január 6-ikán tartott ülésén. 1*
