A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Emszt Kálmán: A Balaton fenékiszapjának és altalajának chemiai alkata
4 A Balaton fenékiszapjának és altalajának clientiai alkata. A chemiai elemzésnél a rendesen használni szokott eljárásokat követtem. Körülbelül 10 gr.-nyi anyagot egy lombikba téve, ovatosan HCl-t öntöttem hozzá, a pezsgés teljes megszűnte után a lombikot vízfürdőre téve, 5 óra hosszáig melegítettem, a mely idő alatt az összes HCl-ben oldható anyagok kioldódtak. A vízfürdőn való melegítés után a folyadékot leszűrtem az oldhatlan maradékról, s ez oldhatlan maradékot szűrőn forró vízzel mostam mindaddig, míg a lecsepegő víz Cl-reactiót adott. Az ilyen módon kapott oldatot vízfürdőn platina csészében szárazra bepárologtattam, majd HCl-t öntve hozzá, ez eljárást újból ismételtem, hogy az oldatba ment kovasav teljesen leváljon. A bepárologtatás után nyert maradékot most HCl-ben oldottam fel és szűrtem, a szűrőn maradt a kovasav, a melyet platintégelyben kiizzítva, mint SiÜ2-t mértem. A HCl-es oldatot négy részre osztva, egy részből az SCh-et, a második részből a POr-et, a harmadik részből a Fe, AI, Ca, Sr, Mg-ot, végre a negyedik részből az alkali fémeket K, Na-ot határoztam meg a rendes analytikai eljárásokkal. A sósavban oldhatatlan anyagot pedig kálium- és natriumkarbonat keverékével tártam fel, s e feltárt anyagból határoztam meg a Si, Ti, Fe, AI, Ca, Mg-ot. Az alkaliakat pedig fíuor-hydrogennel feltárt anyagból kaptam meg. Magából az eredeti anyagból határoztam meg a CC>2-t, a H20-t és az organikus anyagokat. Ilyen módon 6 fúrás próbáit vizsgáltam végig, még pedig a Keszthelyről valót, mely 13'70 m. mély, a Boglár és Hév-Fülöp közötti fúrást, mely 14*20 m. mély, az Akaii melletti fúrást, mely 16*82 m. mély, a Tihany és Udvardi közötti fúrást, mely 12 m. mély, a tihanyi szorulatban lemélyesztett fúrást, melynek mélysége 11*40 m., végre az Aszóföisarokban tett fúrást, mely 25*60 m. mélységű. Az elemzési eredményeket a következő táblázatokban foglaltam össze :
