A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele
A Balaton tó fenékiszapj ának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele. 17 3. A tőzeges réteg alatt limonitos vasas agyag vagy vasas homokrétegek következnek. Limonitos réteg erős mocsári növényzettel borított sekély állóvíz fenekén alakul. A vas kiválása erősen humuszsavas vízből történik, egyrészt az Ochreaceák családjába tartozó vasbakteriumok közreműködésével, másrészt a humuszsavas vasvegyületeket tartalmazó tóvíz besűrűsödésekor s teljes kiszáradáskor. Vas gőbök, vasborsók állandóan vizes hely fenekén is alakulhatnak, de vasas rétegek kialakulásához a tónak időleges beszáradása is szükséges. E vasas rétegekben ugyanis, nincs növényi rész, a kiszáradáskor a tó fenekén lévő növényi részekhez oxigén fér, azok elbomlanak, a bennök volt vas a talajban marad s az iszap vasas lesz. A limonitos réteg 4—6 m vastag; kialakulása idejében a Balaton vizének élővízzel való felújulása teljesen szünetelt s a klima még szárazabb volt. 4. A limonitos rétegek lefelé mind kevesebb vasrozsdás réteget tartalmaznak, végre tiszta kék agyagra vagy kék márgára települnek rá. Kék agyag, vagy kék márga és kék homokos márga rétegek állandó és felújuló vízzel borított helyek fenekén rakódnak le. A kékszínű lerakodások homokszemein a vaskéreg tisztán oxidul, (a limonitos rétegek homokszemeit vasoxid kéreg burkolja) az oxid reakczió nem adott festést (1. 8. lap.). A kék agyag vagy márga rétegek színe a benne foglalt nem kristályos vaskénegtől származik, sósavval leöntve kénhidrogén gáz fejlődik belőlük (IX. táblázat). A limonitos rétegekben a vaskéneg kikristályosodott, piritté vált, a melyből a sósav nem fejleszthet kénhidrogén gázt. A limonitos rétegek alakulása előtt mélyebb és felujuló víz födte a Balatont, a klima nedves volt. 5. A kék agyagos és homokos márga rétegek alatt újra vasas rétegek következnek, sőt két fúrásban (IX. és XI. szám) a 11 m alatt típusos hulló port találunk. A típusos hulló pornak más helyütt igen erősen vasas rétegek felelnek meg, a melyekben növényi rész nincs, ellenben a vasgöbökben sok pirit zárvány van. A vasas réteg és a hulló porréteg igen száraz klímáról tesznek tanúságot. 6. A hulló por rétegek és a vasas márga rétegek lassanként igen tömött állományú sötét kék szinű, mély vizű lerakodásokká változnak át, 12 m alatti mélységben vasas réteg nincs, hanem kizárólag kékszínű, állandóan mély vízzel borított tó fenekén közönséges márgákat tárt fel a fúró. E rétegek lerakodásakor tehát mély víz borította a Balatont, a klima nedvesebb volt. 7. Az első fúrás anyaga eltér a többi fúrás anyagaitól, úgy ásványtartalomra nézve, mint az anyag minősége tekintetében. E helyet mindig magas víz borította. Az anyag maga a bazaltok kitörése előtt rakódott le. A 2—6. pont alatt elmondottakból láthatjuk, hogy a fúrásokkal feltárt (1—15 m) vastag rétegsorozatok lerakodása alkalmával a klima két ízben változott : kétszer volt száraz és kétszer volt nedves. Az első száraz időszakban, a mely egy nedvesebbre következett, erős volt a porhullás, a IX. és XI. számú fúrásokban 3 1/ 2 m vastag az alsó porlerakodás. Továbbá a vizes területeket stagnáló, álló víz borította, az álló víz, minthogy élővíz nem újította fel, savas humuszos lett s ebben meggyengült a növényi részek bomlása, megindult a tőzegesedés. A hulló porhoz keveredett növényi részek feketék, elszenesedtek. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Petrogr. függ. 2
