A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele

.4 Balaton tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele. 1 1 Lassanként a víz egészen elapadt, a tőzeges réteg organikus része oxidálódott, a vastartalma azonban megmaradt vasrozsda alakjában, s megfestette a talajt. Vasas agyagmárga és homokrétegek keletkeztek. Ezután újra nedvesre változott a klima, a tavat állandóan víz födte, ebbe mindig több és több élővíz ömlött s a víz folyton felújulva nem válhatott savassá, a növényi részek oxidálódtak benne. A porhullás megcsökken s a vizi hordalékok elhatalmasodnak. A tó fenekére rakodó iszapok kék márgák. A nedves klima, a melyet sok csapadék és buja növényzet jellemez, nem volt állandó, hanem újra szárazabbra válik; a csapadék megfogy, a tavi vizek felujulása kevesbedik, végre megszűnik; a tavat kitöltő sekély vizet előbb mocsári vegetáczió borítja be, a melynek a víz kiszáradása után történt elbomlásából vasgöbös márgák és vasas földek maradtak a fenék iszapjában. A porhullás megnövekedik s a fenékiszapoknak ekkor lerakodott rétegeiben mindinkább megszaporodik a hulló por; a felső rétegek már tisztán abból állanak. A történelmi időben a nedvesebb klima felé haladtunk, a porhullás újra enyhült, a csapadékok megszaporodtak s a tavat elborította a mocsári növényzet, a melynek maradványa a felső tőzeges réteg. A Diluviumban történt eme fent leírt klímaváltozások bizonyítékát a dunántúli löszlerakodásokban is meg találjuk. Itt is meglehet kevés kivétellel egy alsó löszt különböztetni, a melynek felső rétegét a későbbi nedvesebb klima alatt elhatalmasodó növénytakaró humusza feltárta, elmállasztotta, elagyagosította. Továbbá egy felső löszréteget, a mely az alsónak vörös agyagos felületétől élesen elválik s a melynek felső rétege ugyancsak elagyagosodott. Az elmondottakból kiviláglik, hogy a fúrásokkal felhozott iszapok és földek elemzése mily fontos geologiai adatokat szolgáltathat, továbbá, hogy míg az átlagos anyag puszta kémiai elemzése nagyon kevés geologiai felvilágosítást nyújt, addig a talajnak részekre való bontása és ezen részeknek külön való megelemzése s a vizsgálatok adatainak felsorolásából már fontos és biztos következtetéseket vonhatunk TARTALO M J E G YZ É K. Oldal A vizsgálat módszerei. Mechanikai elemzés A szénsavas mész meghatározása . Fajsúly-meghatározások . A mikroszkópos vizsgálat Bevezetés A vizsgált anyagok leírása Összefoglalás Táblázatok. I—XI. 3 5 5 6 8 9 10 15