A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele

ÖSSZEFOGLALÁS. A XI. táblázatban összeállítottam tizennégy fúrásnak szelvényeit s a szelvény minden egyes anyagát makroszkópos vizsgálat alapján jellemeztem és leírtam. Eme táblázatban közölt jellemzésekből, ha őket az előbbi tíz táblában leírt vizsgálati adatokkal kiegészítjük, rendkívül érdekes és fontos következtetéseket vonhatunk. 1. Minden fúrás-szelvény felső rétege 2—5 m vastagságban könnyű, 2'3—21 fajsúlyú, fehér, igen finom szemű krétaszerű anyagból áll, a melynek legfinomabb szemű, az úgynevezett agyagos részében csak igen kevés kovasavas aluminium vegyület van. Az agyagos résznek 50—70 százaléka szénsavas mész. Az iszapolás eredményeiből látható fizikai összetétel megerősíti azon adatokat, a melyeket UDEN Eszakamerikában kísérletei alapján nyert. UDEN ugyanis kísérleteket végzett azon czélból, hogy kikutassa a normális erősségű szélnek kvarczhomokot szállító erejét, hogy minő távolságra, minő nagyságú szemeket képes a szél elröpíteni. Kísérletei a következő eredményeket szolgáltatták: Durva homok: 1 — 1/ i mfm (1 —0'25 ™im) átmérőjű szemeket csak néhány méterre. Közép homok: 1/ 4—V 8 » (0'25 —0 125 » ) » » egy km-nyi távolságra. Finom homok: 1/ 8— 1/ 1 6 » (0125—0 062 » ) » »néhány » Durva por: V, 6—V 3 2 » (0062—0031 » ) » » 100 Finom por: 7 S S—V«* » (0031—0"015 » ) » » 500 Ásványliszt: V 6 4— ? » (0015— ? » ) » » fölviszi a fölfelé emel­kedő légmozgás a felhők régiójába s itt körül repülik a Földet. A Kereked öböl közepén a parttól 500 méternyi távolságra lelánczolt párolgás­mérőben 0"2 X 0'2 mm átmérőjű volt a könnyebb májkvarcznak a maximális nagy­sága; a nehezebb kristályos kvarczból 0-12X0'2 mm átmérőjű szem volt a leg­nagyobb. Az itt közölt szemnagyságok teljesen megegyeznek azokkal, a melyeket UDEN Eszakamerikában megállapított. Az iszapolás alkalmával arról győződtem meg, hogy a hulló por agyagos részében rendkívül kevés a tulajdonképeni agyag, az agyagos rész kisebbik fele tiszta mészkőliszt, nagyobb fele pedig kovasavas ásványoknak finom őrlés-terménye. Az ülepítés alkalmával a zavarodást a másodszori lehúzáskor semmiféle sóoldattal sem lehetett koagulálni, vagyis megolvasztani. Ha az agyagos részben sok az agyag (el­mállott aluminium, szilikát), akkor az agyagos részszel alkotott zavarodás egy kis mészsó, neutrális kali, vagy nátronsó hozzáadásával rögtön megalszik mint a tej, pelyhekké tömörül s 2—6 óra alatt a fenékre száll.

Next

/
Thumbnails
Contents