A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele

.4 Balaton tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele. 1 1 Nevezetes a 11*33 és 1P64 m mélységből származó két réteg. E rétegek anyaga homokos, igen vasas márga, rozsdavörös szinű. A konkrécziók meszes és vasas kötőanyaggal vannak összeragasztva. A minta szénsavas mésztartalma ebből a kötőanyagból származik. Kalczit nincs bennök! De még a homokszemek bevonata is más összetételű, mint a többi részek homokjaié. A balaton fenékiszapjainak homokja általában vasoxidul burokkal van körülvéve. Ezen két réteg homokjának kérgében vasoxidult nem tudtam kimutatni, a kéreg tiszta vasrozsda. Végül megemlítendő, hogy a vasaskonkrécziókban igen sok a pirit. Ezeket a tapasztalatokat egybevetve azt kell következtetnünk, hogy e rétegeknek lerakodása alkalmával a Balatonnak ez a része mocsaras terület volt s később egészen kiszáradt. A mocsár vize savas hatású lévén, feloldta a homok kalczit szemeit, azért nincs a homokban kalcit. A kiszáradás alkalmával a mocsárfenék tőzeges növényi része elkorhadt s a humuszsavas vas- és mészvegyületekből vasas-meszes kötőanyag vált, a mely a homokszemeket összekötötte. A mocsaras állapot mellett szól a konkrécziók pirittartalma. Tudvalévő dolog, hogy minden tőzeges hely fenékiszapjában, a benne lévő vaskénegből alakulnak piritkristályok. A vasas réteg alatt finom szemű márga van, a melyben csigahéj töredéket és kalczitot is találtam, de kevesebb volt benne a kalczit, mint a felső rétegekben, a mocsári vegetáczió tehát már ebben a rétegben kezdődött. VIII. számú fúrás, aszófői sarok. V. és VI. táblázat. Az aszófői sarok tófenekének földje rendkívül finom szemű márga ; homokos márgát csak 4'62 m, 5'18 m, 6"04 m, 10'66 m és 16'90 m mélységben állapított meg a fúrás. A többi rétegek anyaga mind igen apró ásványszemekből áll. Az iszapolás eredményei két részre osztják a fúrás-szelvényt: az 5'99 m mélységig terjedő felső rész típusos hulló por jellegű, amelybe a partról a víz sok homokot és kőtörmeléket mosott, míg az alatta következő rétegcsoport anyaga agyagosabb, keményebb márga, amelynek agyagos rész tartalma tízszer akkora, mint a felsőé. Az ásványi összetételben is látszik némi különbség, a felső részben nincs gránát, míg az alsóban sok van. Az alsó csoportban is vannak rétegek, a melyek durva homokot és kőtörmeléket tartalmaznak. Ásványi összetétel: Egyetlen fúrás anyaga sem áll annyiféle ásványból, mint ez; nevezetes hogy ebben igen sok augit van, a többi fúrás anyagaiban csak elvétve akadtam augitra. Az ásványok zömét a következő fajták alkotják: 1. Kvarcz. 2. Ortoklasz. 3. Plagioklasz. 4. Muskovit. 5. Chlorit. 6. Amfiból. 7. Augit. 8. Rombos Piroxén. 9. Olivin. 10. Kalczit. 11. Magnezit. 12. Gránát. 13. Magnetit. 14. Leukoxén. 15. Pirit. Májkvarcz hiányzik. A 1690 m alatt fekvő rétegek feltűnően sok piroxén ásványt tartalmaznak, a mi nyilván a tihanyi bazalttufa erupcziók közelségére vezetendő vissza, a tihanyi bazalttufa porlási terményeit a szél beleszórta a tóba. A csigahéjak és töredékekből, minthogy azok hasonlók a felső rétegcsoportban találtakhoz, azt kell következtetnem, hogy ez a fúrás még nem tárta fel a pannóniai lerakodásokat.