A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele

.4 Balaton tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványtani összetétele. 1 1 XV. fúrás rétegei. Fúrás Boglár és Révfülöp között a tó közepén. VII. táblázat. A XV. fúrás anyagait nem iszapoltam meg, hanem csak a homokot szedtem ki belőle s annak ásványi összetételét mikroszkóp alatt vizsgáltam meg. Az anyag mikroszkópos vizsgálata alapján azt mondhatjuk, hogy 1—5 m mélységig terjedő szakasz nagyobbrészt hulló por, amelyhez még sok homok keveredett, különösen a 2 m mélységből kiemelt minta (homokos márga), igen sok homokot tartalmaz; míg a felszíni és a 430 m-réteg poros márga. A mi a homok ásványait illeti, feltűnő a felső rétegcsoportban a sok májkvarcz szemcse. E szemeket nem tudtam mindaddig mire magyarázni, míg egy balatonfüredi mészkövet (Arcestes tridentinus mészkő), amelyben májszinű kvarczgumók voltak, meg nem törettem s belőle preparátumot nem készítettem. Az összehasonlítás után rögtön láttam, hogy a fenékiszap homokjának májkvarcz szemei azonosak a mészkőben lévő gumókkal s a mészkő porlásakor a hegyek felületéről a szél szórta a tóba. Az 5 m alatti szakaszban májkvarcz nem fordult többé elő, hanem helyette sok gránátot, barna amfibolt és igen sok magnetitet találunk. A rózsaszínű gránát, a barna amfibol megjelenése, a májkvarcz kimaradása azt mutatja, hogy ennek a szakasznak az anyaga már más eredetű lerakodásokból áll. E mellett bizonyít a chemiai elemzés is, a mennyiben e rétegekben a szénsavas mésztartalom megapad s a vas és különösen az aluminium igen felszaporodik (Pannóniai rétegcsoport ?). XVI. számú fúrás, a keszthelyi öbölben. VIII. táblázat. A rétegsorozat anyagaiban feltűnő nagy mennyiségű csillám van. Ez a mellett bizonyít, hogy e rétegek lerakodása alkalmával a Balatonnak ez a része mindig vízpart volt; mert csakis nagy tó, vagy folyó partján szaporodik így fel a csillám, a hullámverés segítségével. Nevezetes továbbá, hogy a homokszemek le vannak gömbölyítve, felületük homályos, a mi azt bizonyítja, hogy a homokszemek szárazon voltak s szél fújta őket, mert ilyen apró homokszemek vízben még nem kopnak le. A rétegsorozatban tiszta hulló por réteget nem találunk, a sorozat minden tagjához igen sok homok keveredett, amelyet a víz a partról mosott bele. Mint afféle parti képződmény, a felső rétegek igen sok növényi részeket tartalmaznak, különösen a 27 m és a 4-7 m mélységbeli lerakodások egészen tőzegesek. A 8'7 m és a 9'58 m mélységbeli rétegek igen vasasak, hasonlóak a XV., XIII., VIII. számú fúrások szelvényeiben talált vasas rétegekhez. Igen sok meszes és vasas konkrécziót tartalmaznak, amelyek pirit szemeket zárnak körül, a 9'5 m-beli rétegben sem csigahéj, sem növényi maradvány nincs. Eme rétegek anyaga is arra vall, hogy lerakodásuk után ez a hely kiszáradt, a volt mocsaras terület fenekén lévő növényi anyagok elkorhadtak s a talaj vasassá vált, továbbá a homokszemek vasrozsdából álló burkolatot kaptak.