A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Sommerfeldt Ernő: A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt petrografiai-kémiai vizsgálatok
14 A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt pet r pgr a fiai- kémiai vizsgálatok. ' ' hogy az ásványt hatszögű szimmetria illeti meg. Színét kékes vagy barnás feketének, vékonyabb szilánkjaiban vérvörösnek írják le; sűrűsége 3, 9—4. Ezek után egyáltalában nem hihetetlen, hogy ilmenit és geikielith közösen alkossanak kristályokat; a LACROIX említette magnéziumtartalmú ilmenitkristályokra már utaltunk (jelen értekezés 3 a fejezetében; ezen adatokra vonatkozólag már MÜGGE is abban a véleményben volt, hogy a Mg Ti O, titánvegyület okozhatja ezt a magneziatartalmat). Általában feltételezem, hogy nem egy bázisos eruptiv kőzetben a bennük előforduló titánvascsillám geikielith hozzáelegyedésétől nyeri aránylag nagyfokú áttetszőségét, hogy tehát ezen ásvány előfordulása semmi esetre sem szorítkozik kizárólag a Bakony bazaltjaira. A titánvas feltűnő változatainak elemzése közül még a következők említendők meg, amelyeket én RAMMELSBERG ásványtani vegytanából vettem. 1 I II. Titánsav . . . . 52-69 50-64 Ferrioxid . . 6-91 9-87 Ferrooxid . . . . 26-50 17-78 Magnézium . . 11-85 11-64 Maradvány . . 2-07 MnO 5-17 100-02 Ca 0 3-14 98-24 Az 1. megfelel a COHEN 2 leírta előfordulásnak, melynek termőhelye Délafrika gyémánthomokja volt, a II. pedig annak, melyet HEDDLE vizsgált meg s amelyet Skócziában Tongue-ban, Ben Bhreckben találtak. Nagyon nehéz dolog volna azonban megkülönböztetni ezt a magneziatartalmú titán vascsillámot a rhönittől; hiszen már a rhönitnek SOELLNER tői származó elemzéseredményéből is kitűnik, hogy a rhönit és ásványunk között nem jelentéktelen hasonlóságot várhatunk Ha összeadjuk a 496. oldalon levő, SOELLNER megadta elemzés keretében a vas-, titán- és magnézium oxidjainak mennyiségét, az eredmény 4ö'16°/ 0, mint a rhönit és ásványunk közös vegyi alkatrészeinek összege. Synthetikus kísérletek talán felderíthetnék azt a kérdést, hogy a vas- és magnéziummetatitanátok kristályos állapotban mekkora mértékben keveredhetnek és azt is, hogy keveredés útján azok a színárnyalatok keletkeznek-e, melyeket a bakonyi bazalt ásványán látunk. Különben pedig előre kell bocsátanom, hogy a színárnyalatok nem jelentéktelen határok keretén belül ingadozhatnak és nagy mértékben függnek majd a fényforrás erejétől és a csiszolatok vékonyságától. Csak így érthető, hogy még a tiszta vascsillám áttetszőségére és pleochroismusára vonatkozó adatok is nagyon ingadoznak. Példa erre, hogy még csak R INNE ismerte fel 1890-ben a vascsillám pleochroosságát. 3 1 A második kiadás pótfüzete, 232. old, 1886. 2 Neues Jahrb f Min., Geol. und Paläont., 1887. 695. old. 3 Neues Jahrb. f. Min., Geol. und Paläont., 1890. I. köt. 193. old.
