A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Sommerfeldt Ernő: A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt petrografiai-kémiai vizsgálatok

IV. ÁLTALÁNOS KŐZETTANI VONATKOZÁSOK. a) A Bakony bazaltjának geológiai helyzete Ausztria-Magyarország eruptiv kőzeteinek keretében. Vegyi-kőzettani kutatásaink lehetővé teszik, hogy a bakonyi területnek a többi magyar harmadkori vulkánterületekhez való viszonyát az eddiginél pontosabban juttat­hassuk kifejezésre. HOFMANN szerint a Bakony bazaltos területét ama közös, részben bazaltos, részben trachitos képződményeket tartalmazó, főleg lineáris kiterjedésű vulkános terület egy részének tekintjük csak, mely az Alpok szélétől a Kárpátokig keresztül vonul a magyar neogén medenczén. Ezen hegyvonulat keletalpesi végének — mely vulkánikus tömegein kívül mezozoikus és még régibb rétegkőzetek felemeltségével is kitűnik — kellene tulaj­donítani a gleichenbergi trachit- és bazaltkupolákat, míg keleti vége a salgótarjáni dombvidék. Hatalmas trachitterületeken kívül — melyeket itt mellőzhetünk — az egész hegylánczban három rendkívül hasonló bazaltos terület van, ezek : a váczi, a bakonyi és a stájer bazaltterületek. Kőzettani szempontból a vulkános területek összetartozósága némileg eltérő, mert Gleichenberg kőzetei már átmenetül szolgálnak az Andes-kőzetekhez. Középhelyet foglalnak el, melyet már B ECKE felismert 1 Ezek után arra a közelfekvő gondolatra jutunk, hogy azok a vulkánkőzetek teszik világosan felismerhetővé a középhegységi típust, melyek valamely törési vonal czentrális részei­hez csatlakoznak. Azon esetekben azonban, melyekben a törési vonal végpontjai lánczhegységeken belül vannak, a törési vonal mentén, annak a határpontjai felé az eruptiv kőzetek vegyi minősége is lassacskán az Andes-típushoz közeledik. Különben pedig a tisztán földtani következtetések — melyek a bakonyi eruptiv kőzeteknek a -közelfekvő lánczhegységekhez való viszonyára vonatkoznak — jó összhangzásban van­nak a bakonyi bazalt vegyi és ásványi minőségeire vonatkozó következtetéseinkkel. 1 TSCHERMAKS Mineral, und petrogr. Mitteil. 22. köt., 248. old., 1903.

Next

/
Thumbnails
Contents