A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Sommerfeldt Ernő: A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt petrografiai-kémiai vizsgálatok
A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt pet r pgr a fiai- kémiai vizsgálatok. ' ' Elég nagy mennyiségű RoHRBACH-féle oldat állt rendelkezésemre, mely azonban hosszas állás következtében teljesen megsötétedett, úgy hogy el kellett színtelenítenem. Mivel erre vonatkozó adatokat az irodalomban nem találtam, talán nem fölösleges, ha röviden leírom azt az egyszerű és czélszerű eljárást, melyet alkalmaztam: amennyiben azon nézetből indultam ki, hogy a sötét színt a felszabadult jód okozza, szilárd reagenciákat kerestem, melyek a jódot megsemmisítik s az oldatban elegendő mennyiségben oldódnak, anélkül hogy annak fajsúlyát lényegesen csökkentenék. Körülbelül egyenlő mennyiségű nátriumthiosulfát és nátriumsulfit keveréke bizonyult a jód megsemmisítésére legalkalmasabb reagensnek. Miután ezen anyagok néhány szemcséjét az oldatba tettem és vízfürdőben kis ideig felmelegítettem, az oldat borsárgás színűvé lett. Kitűnt az is, hogy ezen anyagok hozzáadása az oldatnak vízzel való hígítását — amit pedig pl. W ÜLFING 1 helytelennek mond — lehetővé teszi, úgy hogy csak nagyon erős hígításnál, — mely a gyakorlatban nem szükséges — lép fel a zavaró higanyjodid csapadék, mely közönséges RoHRBACH-féle oldatok nagyon enyhe hígításánál is mutatkozik már. d) Műfogás a tisztátalanságok kiszámítására. RoHRBACH-féle oldattal történt többszörös elválasztás útján oly anyaghoz jutottam, mely (mint a mellesleg végzett mikroszkopikus vizsgálat mutatta) ugyan még mindig nem volt alkalmas a megvizsgálandó ásvány közvetlen vegyi elemzésére, de amely külön műfogás segélyével azoknak szerkezetéről további felvilágosításokat ígért. Tegyük fel, hogy titántartalmú ásványunk tényleg ilmenit, tehát csak titán- és vasoxidot tartalmaz; akkor a többi elemek oxidjainak a tisztátalannak tekintendő elválasztási termékben ugyanoly mennyiség viszonyban kell meglenniök, amilyenben a kőzetben foglaltatnak, vagyis a tisztátalan barna ásvány elemzéséből Si 0. 2 : Al, 0 3 Ca 0 : Mg O: K0 : Na., O-nak. azon hányadosoknak megfelelően kell adódnia, melyek a bazalt sommás elemzéséből következtek. Legalább a vasban nagyon gazdag augit hiányában fennáll ez a végeredmény, mert noha ez utóbbiak az elektromágneses elkülönítésnél másképpen vonzathattak mint a földpátok, vagy az alapanyagok és így alkalmat adhattak az elemek oxidjainak százalékos eltolódására, a földpátok és alapanyagok viszont mágneses tulajdonságaikban és fajsúlyúkban eléggé hasonlók ahhoz, hogy következtetésünket lehetővé tegyék. Ugyanis a RoHRBAcn-féle oldatot csak olyan sűrítésben alkalmaztam, hogy a magnetit és ilmenit sűrűségének különbségei tekintetbe jöttek ugyan, de a színtelen tömegrészeké nem érvényesült. Mivel továbbá a szóbanforgó czélra csak augitban szegény, de a titános ásványban lehetőleg gazdag kőzetpróbákat választottam ki, következtetésünk azon mennyiségviszony állandóságára vonatkozólag, melyben az egyes elemoxidok tisztátalanságok gyanánt csatlakoznak, alaposnak látszik. Ha azonban titánásványunk kovasavat is tartalmaz, akkor azt aránylatunkból törölni kell, mert ez az aránylat éppen csak a tiszta ásványban elő nem forduló elem-oxidokat tartalmazhatja; ezen esetben azonban a kovasavnak egy a) részre, mely a tiszta ásványhoz tartozik s egy b) részre, mely kizárólag a tisztátalan1 WÜLFING : id. mű, 42. 1.
