A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Sommerfeldt Ernő: A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt petrografiai-kémiai vizsgálatok
A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt pet r pgr a fiai- kémiai vizsgálatok. ' ' ságokból keletkezett — kell oszlania, úgy hogy a b) részt megint bele lehessen illeszteni az aránylatba. Kitűnik tehát, hogy ilyen megfontolások révén megállapítható, miszerint az elemzésnél talált mennyiségek melyik része keletkezett a tulajdonképpeni ásványból s melyik a tisztáalanságokból. ej Az elemzések eredményei. Két quantitativ elemzés történt a következő eredményekkel (az analízis módjára vonatkozólag lásd az előző fejezetben a kőzet sommás elemzését illetőleg tett megjegyzéseket): SiO, ... 6'6 TI TiO, . . . 50-2 510 9 O A/,0, ... 1.5 Fe, 0. A . . . 28'9 27"2 MgO . . 10-7 11-9 CaO. ... 05 0-9 Na t 0 -f A',, Ü_ 1-0 ÓT 100-4 99-1 Az eredmények itt nincsenek molekulahányadosokra átszámítva, mint az előbb kőzetelemzéseknél, hanem a felsorolt számok a megfelelő elem-oxidok súlyszázalékai. Mint ezeknek az értékeknek az egyszerű átszámításából kitűnik, az 1. próbát 14°/,, tisztátalansággal, — a 2. analízishez vezető próbát kb. 9% tisztátalansággal szennyezettnek tekinthetjük, és ha ezeket a tisztátalanságokat az egyes elem-oxidokra vonatkozólag a sommás elemzésnek (e dolgozat egyik fejezete) megfelelőleg jelen lévő mennyiségeikkel arányosaknak tételezzük fel, oly maradékhoz jutunk, mely majdnem nJ 1 5 Fe Ti 0 3-ból és 4/ 1 5 Mg Ti 0 3-ból tevődik össze. Ezen elemzéseknél az alkáliák elválasztását teljesen mellőzni kellett, mert mennyiségük túlságos csekély volt és leginkább tisztátalanság számba mentek; ezenkívül úgy sem volt érdekünkben megtudni, hogy ezek az alkáliák egymással a sommás elemzésnek megfelelő mennyiségviszonyban vannak-e, mivel ilyen kis mennyiségeknél a kísérleti hibák már túlságosan érvényesülnek. f) Soellner véleményé, mely szerint nem ilmenit, hanem rhönit van jelen. Az elemzésekből első sorban az tűnik ki, hogy ásványunk semmiesetre sem tiszta ilmenit; mivel pedig SOELLNER egyik munkájában azon véleményének ad kifejezést, hogy az állítólagos ilmenit tulajdonképpen a SOELLNER felfedezte új ásvány : a „rhönit" lenne, ezen munkával 1 szemben állást kell foglalnunk. Mindenek előtt megjegyzendő, hogy SOELLNER rendkívül alapos megfigyelései — melyeket a kedvezőtlen anyagok nagyon megnehezíthettek — teljes elismerést 1 SOELLNER : Rhönit, ein neues änigmatitähnliches Mineral und über das Vorkommen und die Verbreitung desselben in basaltischen Gesteinen. Neues Jahrb. f. Mineral., Geol. u. Paläont., Beil. Bd. 'A, pag. 475—547, 1907.
