A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Sommerfeldt Ernő: A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt petrografiai-kémiai vizsgálatok
III. A BAKONYI BAZALTOK ILMENITJE. a) Az ilmenit általános tulajdonságai. Az irodalomban kevés arra vonatkozó véleményt találunk, hogy a titánvas ilmenitnek nevezett áttetsző fajtája mely alkatrésznek köszöni csekély fényelnyelő képességét; mert ha pl. R INNE az ilmenitnek egy második válfajáról beszél, akaratlanul is azt kérdezzük, melyek az utóbbinak vegyi különbségei a közönséges ilmenittel szemben ? Ezért rendkívül figyelemreméltó az a vegyi vizsgálat, melyet LACROIX 1 végzett Oranje független állam Monastery-i blue ground-jának (kék talajának) ilmenitjével. Ez a kutató az ottani ilmenitben nagy magnéziumtartalmat mutatott ki s ez az eredmény reánk nézve azért rendkívül érdekes, mert a blue ground-ot (= földet) egy bazaltszerű kőzet málladékának szokás tekinteni, amely a Bakony bazaltjával együtt B ECKE „ középhegy/típus "-ához tartozhatna, nem pedig a vele ellentétes BECKEféle „andestípus"-hoz. 2 Ez a LACROIX leírta ilmenitelőfordulás nagyon közel állhat a mienkhez és MÜGGE 3 aki ugyanazt szintén megemlíti, azt a véleményét fejezi ki, hogy a magnézia tartalom oka a titánvas Mg Ti 0 A tartalmában rejlik s ezzel összefügésben rámutat a diopsid Mg Si Oyra és az augitnak pseudohexagonális szimmetriájára a (100)ban. b) Hofmann leírása a Bakony bazaltjának ilmenitjéről. Miután HoFMANN-nak a titánvascsillámra vonatkozó leírása különös jelentőségű, czélszerű lesz azt egyes részleteiben az író saját szavaival előadni; HOFMANN a fent idézett értekezésében, 1 a német különlenyomat 201. oldalán a következőket mondja: Az ilmenit nagyon vékony, hatszögű, rendesen erősen foszlányos és rovátkos szélű lapocskákat képez, melyeknek térbeli kifejlődését úgylátszik igen gyakran az őket köröskörül vagy részben körülfogó más ásványok, pl. augit, plagioklász, olivin 1 LACROIX: Bull. soc. franc de miner, pag. 21., 1898. 2 Lásd erre vonatkozólag az értekezés 4 b fejezetét. 3 Neues Jahrb. f. Mineralogie Beil. Bd. 16., pag 386. 4 HOFMANN : A déli Bakony bazaltkőzetei. Bpest. 1879.
