A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Sommerfeldt Ernő: A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt petrografiai-kémiai vizsgálatok
A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt pet r pgr a fiai- kémiai vizsgálatok. ' ' Ezen elemzések mindegyikét kétszer dolgoztam ki és a felsorolt számok a párhuzamos elemzés középértékei; ugyanis e czélból nagyobb mennyiségű bazaltanyagot porrá zúztam s a por összekeverése után vettem a két párhuzamos elemzéshez szükséges mintákat, úgy hogy az esetleg előforduló nagyobb zárványok, melyek természetesen nem láthatók, ne befolyásolhassák lényegesen az eredményt. Az eredmények értelmezését illetőleg még a következő aggályok merülhetnének fel: OSTWALD laboratóriumában megvizsgálták, hogy valamely oldott anyag hogyan oszlik el homogén elrendezésű oldóanyagban és hogyan oszlik el valamely felette elhelyezett habos oldóanyagban — s kitűnt, hogy a homogén és habos oldóanyag egyenlő vegyi összetételénél is az oldatban különböző nagyságú részek lehetnek egyensúlyban egymással, tehát hogy az oldóanyag habosodása befolyásolja annak oldóképességét. Ilyen befolyás talán a bazaltmagmánál is megállapítható volna; tudomásom szerint nem történtek külön erre vonatkozó kísérletek. Azonban, ha ez a hatás tényleg fenn is áll, mégsem bizonyít semmit az elkülönítő erők (Differentisationskráfte) létezése ellen, sőt ellenkezőleg, módot nyújtana annak felfedezésére, hogy milyen fizikai erőkkel létesiti a természet a bazális részek és a csúcsrégiók közötti vegyi különbségeket. A legtöbb esetben a bazaltkúp csúcsa a habos képződésre több hajlandósággal fog bírni, mint az alsóbb része, noha ezen különbségek valószínűleg ritkán észlelhetők oly kitűnően, mint a Szt.-Györgyön. Hogy emellett más erők is működésben vannak-e, melyek hasonló értelemben hatnak az alap és a kúp vegyi különbségére, — itt eldöntetlen maradhat, mert a földtani és kőzettani mikroszkopikus viszonyok megítélésére teljesen elegendő az elemzésből kifolyó tények felismerése. d) Ugyanegy kúp alapján és csúcsán előforduló bazaltok mikroszkópos különbségei. A titánben gazdag és titánban szegény zónák legfontosabb mikroszkopikus különbsége természetesen abban áll, hogy a vékonycsiszolatban barna színnel áttetsző ásvány, melyet HOFMANN ilmenitnek nevezett el, az előbbiben gyakran, az utóbbiban ritkábban fordul elő és itt ezen ásvány helyébe magnetit (iserin) lép. Ezenkívül a magnetitbazaltok jelentékenyen gazdagabbak kőzetüvegben az üvegben szegény ilmenitbazaltoknál, továbbá a magnetitbazaltok sötét trichitek előfordulásával is kitűnnek az ilmenitbazaltok közül. E két típus között középtagok is vannak, melyek átmenetül szolgálnak a kettő között és földtani keletkezésükben is bizonyára középhelyen állanak a bazális és a csúcskőzetek között. Ezeket a körülményeket HOFMANN az egyes bazaltkúpokra vonatkozólag olyan világosan kimutatta már, hogy ezeket itt elfogadhatjuk s áttérhetünk arra a kérdésre, hogy a HoFMANN-tól ilmenitnek nevezett ásvány tényleg ennek megfelelő vegyi összetételű-e?
