A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Sommerfeldt Ernő: A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt petrografiai-kémiai vizsgálatok
A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt pet r pgr a fiai- kémiai vizsgálatok. ' ' a rhodánkáliumot hozzáadjuk, az oldatot üveggyapoton át megszűrjük és pedig öt óra elmultával, olyképpen, hogy a szűrlet oly edénybe folyjék, amelyen színdioxydgáz ömlik keresztül. Az oldat maradványait kifőzött és azután szénsavval telített vízzel mossuk ki az üveggyapotból. Ezután bőséges rhodánkálium jelenléte mellett Vioi normál vastimsóoldattal megtitráljuk az oldatot, amíg piros színeződés jelentkezik. így jártam el a feloldott vas- és titáncsapadék felével, ilyképpen Ti, (SO,) 3-hFe, (SO,) 3=2 Ti (SO,) t-\-2 Fe SO, egyenlet szerint a titántartalmat meghatároztam, a második felében a vasat -f- titánt káliumpermanganáttal határoztam meg. A többire nézve a kőzetelemzés a szokott módszerekkel történt, csupán a magnézia meghatározásánál tértem el a régi módszerektől, amennyiben a magnéziát ScHAFFGOTT-féle oldattal határoztam meg. Ehhez egy folysavval feltárt részletet használtam föl és az egy kis porczellán csészében bepárologtatás útján nyert magnéziatartalmu maradékhoz kis feleslegben ScHAFFGOTT-féle oldatot adtam és folytonos kavarás közben legnagyobb részben oldatba hoztam. Ezután egy napig üvegbura alatt állani hagytam, majd kicsiny főzőpohárba leszűrtem s addig mostam SCHAFFGOTTféle oldattal, míg a mosó folyadék platinalemezen elpárologtatva, semmi maradékot sem adott többé, ekkor elhamvasztottam a maradékot, kiizzítottam és megmértem. Minthogy ez magnéziumon kívül szennyezéseket és pedig főképp aluminium-oxydot tartalmazhat, a magnéziumot hígított eczetsavval több órai melegítés közben kioldottam, leszűrtem, a maradékot újból kiizzítottam és lemértem. A két utolsó mérés különbözete megfelel a magnéziumnak. A még hátralévő maradékot foly- és kénsav keverékével leöntöttem, be párologtattam és fujtatólámpán kiizzítottam; a különbözet Sz (L-nek tekinthető. Az utolsó maradékot kicsiny főzőpohárban sósavval melegítettem, miközben az esetleges mangánoxyd az aluminiumoxyd nyomaival együtt oldatba ment, a fenmaradó kis maradék pedig, amennyiben fehér, aluminiutnoxydnak tekinthető. c) Az elemzések eredményei számokban. Az elemzések eredményeit a megfelelő^oxydokra számítjuk át s OSAINN táblázatainak felhasználásával a hozzájuk tartozó molekulahányadosokra redukáljuk. OsTWALD-nak eme táblák használata ellen kifejezett abbeli aggodalmaival, hogy nem az 0 t 16-nak elfogadó atómsúlyokon alapulnak, — nem érthetek egyet, sőt a nem eléggé óvatos számításnál tényleg lehetséges kis hibákat úgy kerülhetjük ki teljesen, hogy az elemek oxydjainak a kapott elemzési eredményekből Való kiszámításánál máris az atómsúlyoknak O SANN-tói használt értékeit fogadjuk el alapul; ezt az elővigyázati rendszabályt e munka folyamán mindenkor betartottam. Az így átszámított elemzési eredmények a következő értékeket szolgáltatták : 1. A Szt.-György bazális régiójából vett minta Si Ti Al Fe 44'9 5'3 11-0 11-5 Mg 13-0 Ca 92 Na 44 K 1 -0 2. A Szt.-György salak-kúpjából vett minta Si 46-2 Ti 32 Al 10-8 Fe 12'6 Mg 12 6 Ca 9 1 Na 4 3 K 1-2
