A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Sommerfeldt Ernő: A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt petrografiai-kémiai vizsgálatok
I. AZ EDDIGI KUTATÓK TANULMÁNYAI. A déli Bakony bazaltos kőzetei kétségtelenül a bazaltok legérdekesebb előfordulásainak egyike, minthogy a kőzetek jó megtartási állapota, az egységes és mellékmagmák zavaró befolyásától mentes magmából való egyszerű képződés feltételei a szóban forgó területet a vulkánosság tanulmányozására kiválóan alkalmassá teszik. Az a kérdés, vájjon nagyobb kúpok megmerevedése alkalmával a kúp tetején más összetételű bazalt képződik-e, mint a kúp alján, ily egyszerű képződési körülmények mellett különös könnyűséggel eldönthetőnek látszik és már HOFMANN K., aki ezeket a bazaltokat petrografiailag elsőnek írta le, foglalkozott ezzel a kérdéssel. Bár ezek a maguk idejében kiváló kutatások 1 alaposság tekintetében semmi kívánnivalót sem hagynak, mindazonáltal az ásványmeghatározási módszerek azóta annyira tökéletesbedtek, azok a kérdések pedig, melyekre a petrografusnak valamely kőzetnél megfelelnie kell, ma már oly messzire menők, hogy HOFMANN munkájának kiegészítése szükségesnek mutatkozik; azonkívül bizonyára a titánsav meghatározására akkoriban még eléggé ki nem dolgozott módszereknek, valamint annak a körülménynek, hogy HOFMANN idézett munkájában mennyileges elemzéseket nem közöl, tudható be, hogy azokat a fontos eredményeket, melyekre HOFMANN a bazaltok titántartalmát illetőleg jutott, bizonyos fenntartással fogadták. így pl. ROSENBUSCH 2 következőképpen nyilatkozik: „Dieser Autor ( H OFMANN) glaubt gefunden zu haben, dass in der Umgebung des Balatonsees die kleinen Basaltkuppen und die oberen Teile grösserer Basaltkegel und Plateaus titanhaltigen Magnetit (er nennt ihn Iserin), die basalen Ilmenit, die mittleren beiden Mineralien enthalten". Ennek az óvatos kitételnek az alapján úgy tetszik, hogy ROSENBUSCH H OFMANN eredményeit nem tartotta teljesen megállapítottaknak. A jelen munkám további részében közölt elemzések azonban HOFMANN ezen eredményeinek helyességéről tanúskodnak s ez annyiból is érdekes, amennyiben Stájerország bazaltjaiban a titán azonos módon viselkedik. SIGMOND A. „Die Basalte der Steiermark" czimű munkájának ötödik részében (Der Feldspatbasalt bei Weiten1 L. a m. kir. Földtani Intézet Évkönyve, III. kötet 1—241. 1. 2 ROSENBUSCH : Mikroskopische Physiographie der Mineralien und massigen Gesteine. III. Autl. Bd. III. 997. 1*
