A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Sommerfeldt Ernő: A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt petrografiai-kémiai vizsgálatok
A déli Bakony bazaltos kőzetein eszközölt pet r pgr a fiai- kémiai vizsgálatok. ' ' dorf) ugyanis az ottani bazaltelőfordulás érczeiről következőkép nyilatkozik 1: Die beiden Erze, Ilmenit und Magnetit treten in verschiedenen Regionen der Kuppe in wechselnder Menge auf. In der Gipfelregion übertrifft die Menge des Magnetits jene des Ilmenits ; in den zentralen und basalen Teilen der Kuppe herrscht hingegen das Titaneisen vor ; ein Verhältnis, welches bekanntlich auch bei den Basalten des südlichen Bakony zutrifft und von K. HOFMANN aus der Verschiedenheit der Lösbarkeit der beiden Erze im Magma und aus der Umkehr des Lösungsverhältnisses bei geändertem Drucke zu erklären versucht wurde." H OFMANN magyarázata persze a fizikális kémia legújabb eredményei alapján nem nagyon valószínű, minthogy kitűnt, hogy a nyomás valamely fizikai keverék alkotórészeinek kiválási sorrendjére lényeges befolyást nem gyakorol; 2 R'OOZEBOOM nézetei a fizikai keverék megmerevedéséről ellenben arról győznek meg, hogy a komponensek oldódási viszonyaiban lévő különbségek rendszerint már magukban is különbségeket idéznek elő ezeknek a komponenseknek a megmerevedés elején és annak a végén jelenlévő százalékos tartalmában. Bár tehát HOFMANN magyarázata nem egészen megfelelő, a leglényegesebb, t. i. észlelési eredményei, helyeseknek bizonyultak és más előfordulásoknál is beigazolódtak. Ezen petrografiai jelentőségen kívül HOFMANN munkájában még egy ásványtan i 1 a g is kiválóan fontos dolog foglaltatik ; ebben a munkában van ugyanis a titánvas csillámnak egy űj átlátszó kifejlődése először részletesen leírva; (alkalmi utalásokat nem teljesen átlátszatlan titánvas-varietások létezésének lehetőségére már előbb is találunk, így pl. B REWSTER 3 azokat a zárványokat, melyek némely csillám asterismusát előidézik, titánvasnak jelöli). HOFMANN ezen eredménye alapja lett más szerzők számos meghatározásának, akik rokon kőzetekben hasonló, többnyire élesen nem határolt és kristálytanilag nehezen meghatározható ásványrészecskékre bukkantak és ezeket szintén titánvascsillámoknak jelölték; HOFMANN ezen eredménye sem maradt megtámadatlanul és még nem régen akarta SOELLNER HOFMANN ilmenitjét esetleg rhönitnek magyarázni; ezekre a részben igen jogos kételyekre még részletesebben visszatérünk; előbb azonban a Bakony bazaltjainak általánosabb petrografiai alkatára akarok szőritkozni, amelyet ugyancsak HOFMANN vékonycsiszolatok színes rajzainak sorozatával és az ehhez tartozó igen kimerítő szöveggel már szintén kiderített. 1 TKCHERMAK'S Mineral, und petrogr. Mitteil. Bd. 17., p. 539. 2 V. pl. VAN'T HOFF : Die ozeanischen Salzablagerungen. Heft. I; azoknak a törvényeknek, melyeket e tekintetben az oldatokból való kiválásra megállapítottak, állniok kell az olvadékból való kiválásra is. 3 BREWSTER: Transact. Roy. Soc. Part. IV. 20, 550, 1853.
