A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Schafarzik Ferencz: A Balatonfelvidéken és a déli Bakonyban található régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata
395 Régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata. Egy-két apró muscovitlemez sem hiányzik a kőzetben. Ezenkívül több limonitosan elváltozott, közelebbről fel nem ismerhető ásványés kőzettöredék is van jelen, köztük úgylátszik egykori biotitból eredők is. Dolomitos homokkő a csopaki Bene-dülőről. Hasonlít az előbbihez, csakhogy ebben a világosszürke dolomitos czement erősen túlsúlyban van. A beágyazott ásványszemek itt is szögletes kvarcz, kvarczit, gyéren földpát és muscovit. Daczára annak, hogy e kőzetben uralkodó a dolomitos czement, mégis genetikai szempontból inkább homokkőnek minősíthető. Erupcziós természetű kőzetek a Balatonfelvidék középtriaszkorú rétegei között. 12. Meszes diabáztufa a Trachyceras Reitzii színtbői Arácsról. Zöldesszürke, tömör törmelékes kőzet, a melynek felületén az egyes törmelékes szemek jobban csak sósavval való étetés után tűnnek fel. A törmelékek különbözőknek látszanak és kézi nagyítóval tekintve bizonyos zöldes pettyek válnak ki leginkább. Mikroszkóppal megvizsgálva ennek a kőzetnek a vékony csiszolatát, abban a törmelékrészek túlnyomó részét egy diabázféle eruptív kőzethez tartozónak találjuk. Ezek az apró szögletes darabkák az egykori léczalakú mikrolitos, és többnyire fluidálisan elhelyezett földpátot még jól engedik megfigyelni, a netán jelen volt piroxénes elegyrész és az alapanyag azonban már teljesen elváltozott zöldes klorittá. Egyszerű fényben zöldesek a törmelékszemek, keresztezett nikolok között pedig kékesen polarizálok. Más részök azonban barnásan, limonitosan van festve, a mi nyilván a klorit további bomlásának az eredménye. Mindezeket a jelenségeket szem előtt tartva, a szóbanforgó törmelékek egy tömör diabázféleségtől származóknak tekinthetők. A diabáz szögletes törmelékrészein kívül egynéhány nagyobb, kevésbbé bomlott plagioklászszemet is látni ebben a mikrobreccsiában, valamint egy-két epidoszemet is. Azonkívül találtam egy nagyobb kalczitszemet is, mely valószínűleg utólagosan egy apró geodának kitöltése folytán keletkezhetett. És végre meg kell, hogy említsem, hogy a kőzet alapanyaga kalcziumkarbonátból áll, melynek finomszemű, keresztezett nikolok közt élénken irizáló tömegei mindenütt a többi kőzetkomponensek között végigvonulnak. Végeredményben e kőzet meszes czementű d i a b á z t u fá n a k nevezhető. Pietra verdit, Arácsról. Az előttem fekvő vékony csiszolat a kőzetnek mikrokonglomerátos szerkezetét árulja el. Sűrűn vannak közel egyenletes nagyságú, 1/i—1 mm. közt változó, barnászöld kőzetdarabkák egy színtelen, erősen fénytörő kalczitszemekből álló mátrixba beleágyazva. Ez utóbbiakon jól vehetők ki a rhomboederes hasadás vonalai, valamint a —szerinti ikerlemezek. Az ezen czementben fekvő legömbölyödött zárványok mind eruptiv kőzet törmelékei. Egyeseken világosan kivehető a plagioklásztól mikrolitos szövet és az elegyészek közti barna üveges alapanyag. A plagioklászok többnyire kettős ikrek és vékony léczei szálkásvégűek. Kicsiny vagy közepes kioltás jellemzi őket. Kivülök fekete opak magnetit szemcsék is vannak jelen. Imitt-amott fehéres és zöldes, utólagos kiválásokkal teli vakuolák egykori hólyagüregecskéknek felelnek meg. Más kőzetszemekben egy világos, zöldes, alig pleochroos chlorit levélkéi dominálnak; ezeknek fény- és kettős
