A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Schafarzik Ferencz: A Balatonfelvidéken és a déli Bakonyban található régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata
6 Régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata. foltok látszanak. Vannak a kőzetben azonkívül fehéres k a 1 c i t-kiválások, részint lencse, részint éralakuak, melyeknek kilugzása folytán a kőzetpéldányok ripacsosgödrös felületű'ekké lesznek. Mikroszkóppal tekintve az alapanyag világoszöldes a k t i n o 1 i t h-tűk és zöld k 1 o r i t-pikkelyek sűrű halmazának ismerhető fel. Az aktinolith pleochroosságát alig lehet észrevenni, jellemző azonban a terminális lapok nélküli foszladozott végű kristályokra a kitűnő prizmatikus hasadás és polarizált fényben a 17—18°-u kioltás. Olykor a vékony csiszolat egy-egy vastagabb tűt harántul is érint és ezeken a metszeteken világosan látni az amfibolos prizmaszögértékeket, valamint az egyenes kioltást is a és b irányában. Úgyszintén meglehet figyelni imitt-amott az a (100) szerinti ikres összenövést is. A klorit zöldes pikkelyei jól kivehető pleochroosságot és egyenes extinkcziót engednek megfigyelni, keresztezett nikolok között pedig gyenge lavendulakék színük által tűnnek fel. Az aktinolith-klorithalmazokban sok sárga e p i d o t-szemet is látni. Azonkívül előfordul a klorit még egyes nagy, porfirosan behintett ásványmetszetek kitöltése gyanánt is, a melyek, a mint ezt a pszeudomorfózák belsejében még megmaradt néhány ép ásványfoszlányból megítélni lehet, egykor augi tokvoltak. E roncsok extinkcziója az egyik esetben közel || c-vel 33°. Egyes, még át nem alakult augitszemek különben szórványosan az alapanyagban is találhatók. Különösen a 4. és 5. számú kőzetpéldányok vékony csiszolataiban sok a b (010) szerint táblás plagioklász, melyek az a és c (100) és (001) övébe eső léczalakú metszetekben polyszinthetes, az albit-törvény szerint alakult ikrek. Ezen metszetei az ikersíkhoz viszonyítva csak igen kicsiny szög alatt sötétednek el, a miből nagy valószínűséggel oligoklászra következtethetünk. E földpátok b (010) szerinti táblás metszetei természetesen nem tüntethetik fel az ikres összenövést. Egyéb ásványos elegyrészek fekete, opák magnetit -szemek és szennyes fehér leukoxén gomolyak, melyek valószínűleg egykori t i t á n v a s-szemeknek köszönik létrejöttöket. A kőzet szövete típusosán o fitos. Mindent összefoglalva tehát a jelen esetben egy még jól felismerhető zöldköves palás di ab ázzál van dolgunk. 7. Fillit a lovasi Szerdahelydülőről. Szericzites fillites-pala. Mikroszkóppal vizsgálva a kőzet harántcsiszolatát, azt parallel, továbbá szétágazó s ismét egyesülő szericzit-zsinorokból és közöttük szemcsés kvarczlencsékből állónak találjuk A színtelen vagy halványzöldes szericzit között alárendelten egyes kloritpikkelyek is mutatkoznak. 6. Finomszemű palás homokkő Alsóörsről. A barnásszürke homokkő elválási lapjai fehéres szericzittel vannak bevonva; a rétegességet ferdeszög alatt harántolva néhány fehér kvarczér lép föl. Mikroszkóppal vizsgálva, a kőzet egyenletesen apró gömbölyded kvarczszemcsékből állónak bizonyul, a melyek közt szericzites pikkelyek fordulnak elő. Ezek közt olykor egyes nagyobb biotitlemezkék is látszanak, részben már klorittá átalakulva 10. Arkozás homokkő a Lovas és Alsóörs közötti Sugatag dűlőről. A jól rétegzett zöldes klasztikus küllemű kőzet vékony csiszolatban gömbölyded, koptatott kvarcz, orthoklász, plagioklász szemekből és kvarcporfir darabokból állónak bizonyul. Az összeczementező alapanyag részint finoman szemcsés kvarczit, részint
