A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Schafarzik Ferencz: A Balatonfelvidéken és a déli Bakonyban található régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata
7 Régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata. pedig egy zöldes sárgás szerpentines anyag. Ez utóbbihoz sok helyen zöldes kloritpikkelykék csatlakoznak, míg végre apró muscovit-pikkelyek inkább az orthoklászszemek rovására keletkeztek. 9. Vékony csiszolatban sötét és fehérszalagos kvarczit-kó'zet az Alsóörs körüli fillitből. Vékony csiszolatban mind a két színű szalag finomszemcséjű kvarczitból állónak bizonyul. Az egyikben azonban sok a barna limonitos szemecske s nyilván ez okozta az egyes kó'zetszalagoknak sötétebb színét. Finom kis muscovit-pikkelyek az egész kőzettömegen fordulnak elő, mint új képződmények. Fillitközti kemény rétegecske az alsóörsi vasúti állomás melletti hídalapozás gödréből. Az ujjnyi vastag kis réteg két határlapja fehér csillám apró pikkelyeivel és szericzites hártyáival van bevonva. Magának a rétegnek anyaga alapjában szürke, de túlnyomóan limonit által barnára festett. Finomszemű tömegében kézi nagyítóval sok apró kvarczszemet és közben fehér csillampikkelyeket veszünk észre. Mikroszkóppal vékonycsiszolatát vizsgálva, e kőzet szövete teljesen nélkülözi az eruptiv kőzetek kiválási sorrendjét, és psammitosnak ismerhető fel, vagyis anyagában egyes nagyobb törmelékes küllemű és koptatott körvonalú nagyobb kvarczszemet pillantunk meg, melyek egy apróbb kvarczszemekből, fehér csillámból és barna mállási produktumokból álló czementtel vannak egy szilárd egésszé összeragasztva. A nagyobb kvarczszemek helyenkint világosan tovább kristályozódottaknak látszanak és ez esetben vékony kvarczburok veszi körül őket, a mely tiszta anyagú és a melybe az eredeti szem gázbuborékos interpositióinak zsinórjai nem folytatódnak. A fehér csillám pikkelyei és pamatai nagyobbrészt hajlítottak, s kivált apróbb pikkelyei újabb keletkezésűeknek látszanak. Köztük helyenkint fekete szenes anyag szemcséinek egész rajai foglalnak helyet. Azonkívül látni itt-ott még egyes apró barnás kristálytöredékeket is, melyek esetleg rutiltől származnak. Végre megemlítendők a barna limonitos foltok, a melyek eredete közelebbről meg nem állapítható. Mindent összefoglalva tehát azt látjuk, hogy ez esetben egy olyan paragenetikus csillámos kvarczittal van dolgunk, a mely minden valószínűség szerint egy egykori homok, vagy homokkőlencséből keletkezett. A balatonmenti permi korú veres homokkő és konglomerátum különlegességei. Azuritos és malachitos homokkő a csopaki Nádaskút melletti vasúti bevágásból. Porózus, érdes felületű, középszemű homokkő. Az alkotó kvarczhomokszemek átlagos nagysága 0'5—-P0 mm. körüli. Köztük sárgásfehér vagy vörhenyesfehér puha kövelő szemcsék foglalnak helyet, mi egykori földpátszemek jelenlétére vall. E homokkő tehát egykor arkozás homokkőnek volt nevezhető. A kőzet színe a
