A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Schafarzik Ferencz: A Balatonfelvidéken és a déli Bakonyban található régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata

5 Régibb erupcziós kőzetek és néhány szedimentum kőzettani vizsgálata. anyagban korrodált és részben rezorbeált kvarczszemek, továbbá nagyobb orthoklász és plagioklász földpátok s végre barna csillámok láthatók, mely utóbbiak legnagyobbrészt már zöldes klorittá vannak átalakulva. A csillám eró'sen gyűrődött, mi egykori nyomásnak az eredménye. Pyrit, illetve részben már limonit egyes szemekben. 8. Kvarczporfir. Szennyessárga, majdnem durvaszemíí kőzet, mely vékony csiszolatban typusos kvarczporfirnak bizonyul. A felzites alapanyag erősen kvarczszemcsés. A porfiros elegyrészek nagyok és korrodáltak. Első sorban említendő a kvarcz, továbbá elég sok orthoklász és plagioklász. Végre pedig a barnacsillám vagy biotit, mely helyenkint csak a körvonalairól, olykor pedig a még elég jól megtartott anyagáról is felismerhető. A biotit anyaga többnyire klorittá van átalakulva, körülötte pedig epidot kristályok és szemek, valamint rutiltücskék is találhatók. Kvarczporfir-görgetegek a zalai Balatonpart mentén elterülő permi veres homokkő konglomerátumából. Felzites kvarczporfir az Örsihegy ormáról Badacsony-Tomajon. A sűrű felzites sötétviolásszínű alapanyagban makroszkoposan csak szórványosan látszanak egyes sárgás-fehér fénytelen földpátok. Mikroszkóposán a felzitesen szemcsés földpát és kvarczszemcsékből álló alapanyagot sok barnásvörös limonitos és hämatitos vasvegyület-(ferrit) szemecske, valamint helyenkint ezeknek nagyobb halmazai tarkítják. Ezek a kétségkívül másodlagos kiválások okozzák a kőzet színét nagyban is. Porfirosan kiválva egyes korrodált kvarcz és néhány földpátszem észlelhető. Ugy a nagyobb földpátok, mint pedig az alapanyag földpátszemcséi orthoklászoknak tarthatók. Plagioklásznak ellenben semmiféle nyoma sem mutatható ki. Egyes ferritfelhalmozódásokból ítélve, egykor valamely színes elegyrész is lehetett még jelen (amfiból ?), mely azonban teljesen resorbeálódott. a) b) Két darab vörös kvarczporfir Alsóörsön a Kőcsitó melletti kőfejtőből. A sűrű felzites alapanyagból porfirosan kiválva makroszkoposan csak egyes kvarczszemeket pillantunk meg. Vékony csiszolatban a túlnyomólag földpátszemcsékből álló felzitesen szemcsés alapanyagból több nagyobb kvarczszem van kiválva, mely kitűnő módon észlelteti az ismert beöblösödéseket, melyet a magmatikus resorptió mart ki rajta. Néhány földpátkristály helyét kaolinos mállási termények foglalják el, s erre vezethető vissza az is, hogy a kavicsok sima felülete apró gödröcskékkel van tele. Plagioklásznak nyomát sem látni. Kisebb-nagyobb, részint feketés, részint barnás vagy vérpiros opak szemcsék vasvegyületektől származnak. Paleozóos kőzetek a veszprémi és zalai Balatonmentéről. Zöldköves, palás diabáz a Szentistván és Litér közötti Mogyoróshegy északnyugati aljáról. Mikroszkoposan palás szövetű, hamvaszöld alapanyagú kőzetek, melyekben a rétegességnek megfelelően kisebb-nagyobb sötétzöld k 1 o r i t-