A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. krétakőzetekből. Erdeje a kevésbbé védett helyeken ritkás, parkszerű s így az egész zöld függönyt fehér dolomitfoltok tarkítják. A védettebb helyeken azonban a párkány erdeje igen szép, mert szétfolyó lombjával s hatalmas gyökérzetével meg tudja óvni az önalkotta termőföldet. Itt a tölgyek és bükkök koronái összeölelkeznek egy közös czélra, hogy a nyári esők áldását, a vizet a tékozló napsugár idő előtt el ne harácsolja. Árnyékában helyenkint egész aljerdőt alkot a változatos levelű páfrány és nyújt hűsítő álmot a heverésző szarvasnak. A magasabb kösseni- és liaszmárgák vízrágta árkait pedig oly sűrű lombos veri fel, hogy a rendszerint csak átvonuló erdei szalonka is nem egy esetben választja állandó nyári tanyául s neveli fel sátraiban családját. De a fáradozó botanikust is kellemes meglepetésben részesíti itt a magasabb hegyvidékek flórájának számos képviselője. Tájképi tekintetben sem érheti a hegyvidéket úgy, mint a Bakonyt általában, semmi gáncs. A páikányzatról nyerhető nagyarányú összképek rendkívül érdekesek. Ha például felmegyünk a Várpalotától északra emelkedő Várberekre, csodálatosan szép és nagyarányú panorámában gyönyörködhetünk. Körülöttünk árnyas erdő, alattunk szélesre terpeszkedő foltokban apró cserjés, azontúl 3-4 km. szélességben fehéres szürkés, teljesen kopár kőmező, a karszt elvitázhatatlan vonásaival bíró ú. n. Kopaszhallgató, a mely a Séd partján hirtelen fensíkká emelkedik. Ez a fensík is szürke és felszínének egyhangúságát alig egy-két eléggé le nem koptatott dolomitrög zavarja. Körvonalát a háttérben fclcsillámló Balaton keskeny sávja elé helyezkedő alacsonyra s kerekre koptatott halmok sorozata csipkézi. Az egész képnek a somogyi partok lapos szegélye szab határt, a mely a lehető láttávol kékes páráiba vész. Ha pedig a zirczi fensík felé fordulunk, akkor egészen más táj, más formákkal és színekkel tűnik fel szemünk előtt. Kisebb-nagyobb sárgás lőszdombok egész tömkelege hullámzik előttünk s a hullámok közül itt-ott csak egy-egy templomtorony csúcsa meredez fel. Ezen hullámmező egyhangúságát még növeli az a körülmény, hogy az egész képnek alig van háttere. Változatosabb képet élvezhetünk, ha a falzat keleti végpontjairól tekintünk észak felé, mert itt a moóri hasadás felé eső dombvidék már szabadabb kilátást enged. De még szebb a kilátás a nyugati szegélyről, például a Papodhegy dolomittetejéről, a mely a liász vöröstarka meszeiből felépült bakonybéli Kőröshegygyei (704 m.) a tithon fehér rétegeiből összerótt Középhajaggal (648) és az eruptivus eredetű Kabhegygyei (601 m.) mint bakonyi társuralkodóival összetekintget. Közöttük és körülöttük a röghegység össze-visszaságával hullámzik a Bakonynak tömérdek erdőborította hegyháta s az erdőhullámok ezen áradatát csak kevés medenczeforma mélyedés, vagy kiemelkedő lapos fensík szakítja meg. Általában az egész Bakonynak legsajátosabb vonása a fensíkoknak nagy viszonylagos magassága, a mely mellett a szomszédos területek mintegy sülyedni látszanak. Ezen jellemvonás egyik leghívebb kifejezője a Veszprémi-fensík (lásd az 1. ábrát) és a mellette elterülő Márkó-szentgáli hegycsoport a márkói dombsággal; avagy a tési fensík s az előtte elterülő szápár-csernyei halomvidék. A másik szintén önálló orografiai külsővel felruházott területrész az előbb leírt párkányzatnak a hegy lábától számított s a Séd medre felé, tehát délnek igen szelíden ereszkedő lejtője. Területe egészben véve egyenletes, csak Hajmáskérnél hepehupás („kübörczös"), de azért minden jelentékenyebb emelkedés nélkül való. Déli szegélyét területünkön a veszprémi törés, vagy szorosabban Hajmáskértől Kádártáig a Séd völgye, Kádártától Jutásig a hirtelen megszakadt veszprémi dolomitplató fah A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. I. rész 3