A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. zata; Jutástól Márkóig pedig a veszprémi Csererdőn át nyugatnak húzódó mélyedés jelöli. Legmélyebb része a Rátóttól Jutásig elterülő ingoványos rétség az úgynevezett Miklád. A terület átlagos magassága (50 adatból) 219 m. Ama tektonikus eredésű völgyek, a melyek — mint feljebb említém — e horpadás északi párkányzatát feldarabolják, magán a lejtőn is folytatódni látszanak. 1. ábra. A szentgáli hegyvidék és a Herend—veszprémi dolomitplató. Nyugatfelől, a bakonyi vízválasztóról nézve. 2. ábra. A Veszprémi-fensík a Buhimvölgy és Aranyosvölgy mentén. Itt ugyan a legtöbb esetben csak az erózió munkájának eredményei gyanánt mutatkoznak, mert ezen abradált területen maguknak a törésvonalaknak útját megállapítani szinte lehetetlen; de legalább e völgyek főbbjeiről feltehetjük, még pedig nem minden alap nélkül, hogy medröket szintén törések preformálták — legalább is azokét, a melyek magáról a párkányzatról levezető és határozottan tektonikai eredésű völgyek egyenes folytatódásai.