A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
A balatonvidéki bazaltok. 155 megállapítani, hogy e képződmény a pannóniai emelet mely szintjébe tartozik, megvan a hajlandóság ezt a csillámdús homokos kék agyagréteget a Cong, rhomboidea fáczieszbe osztani s az összefoglalásban oda is venni a Valenciennesia Renssi NEUM.? alapján. A Valenciennesia Reussi-1 azonban szintén nem lehet a Cong, rhomboidea fácziesz „jellemző alakjá"-nak venni, minthogy ez a faj LÖRENTHEY dr. szerint is „a triangularis-dús rétegeknél is mélyebb rétegekből ismeretes" és minthogy az Uzsa major melletti téglavető feltárásában, mint már a 37. lapon említettem, a Cong. Czjzeki, C. Partschi, C. snbgobosa és Limnocardium Penslii társaságában, a Balatonvidéken is megleltem a Valenciennesia Renssi-1 a triangularis szint bázisában, még pedig ugyancsak csillámos, homokos, kék agyagrétegben. A Congeria rhomboidea szint második fáczieszével, a melyet LÖRENTHEY dr. szerint a Viviparák meg a Cong, spinicrista és a Prosodacna Vutskitsi tömeges fellépése jellemez, ezzel az alkalommal nem foglalkozom, minthogy az ide vett lelethelyek a somogyi dombhátsághoz tartoznak s nincsenek közvetetlen konnexusban a bazalterupczió terményeivel, mindössze azt jegyzem meg, hogy a közvetetlen település alapján ezeknek a sztratigrafiai helyzete sincs még megállapítva. A harmadik „édesvízi fácziesz" és a bazalterupczió terményei között azonban olyan szoros a kapcsolat, hogy ezzel a fácziesszel én is részletesebben foglalkoztam. LÖRENTHEY dr. szerint az édesvízi fácziesz „leginkább Öcs és Nagyvázsony környékén van kifejlődve", de „ebbe a szintbe tartozó zsíros, bitumenes fekete agyag vagy szenes réteg van a tihanyi Fehérpart felső meredek falában, valamint a balatonföldvári és fonyódi Fonyódhegy felső részében is (4. sz. réteg)". Az itt megnevezett helyeket magam is átkutattam s ahhoz az eredményhez jutottam, hogy a LÖRENTHEY dr.-tól idesorolt rétegek egy része (Fehérpart) még a Congeria Balatonica és triangularis jellemezte szinthez tartozik, a másik része (az ú. n. nagyvázsonyi édesvízi meszes képződés) meg már, mai ismereteink szerint, vagy az Unió Wetzleri-s réteggel egykorú, vagy a levantei emelet üledéke. E helyen, nem akarván tárgyam köréből nagyon eltávozni, csak két példát akarok, állításom igazolására, felemlíteni, t. i. a tihanyi Fehérpartot és a nagyvázsonyi édesvízi meszes képződéseket. A tihanyi Fehérpart (66. és 67. ábra) alsó részéről HALAVÁTS két tossziliás réteget ismertetett meg. Mind a két réteget a Congeria Balatoniéö-szinthez vette, de a felsőről azt írja, hogy azt „felső határrétegnek" tekinti a Congeria rhomboidea szint felé. LÖRENTHEY három fossziliás réteget ír le a Fehérpartból s azt írja műve elején, hogy „Fölfelé haladva mindinkább szaporodnak azok az alakok, melyek a felső Congeria rhomboidea jellemezte szintben lesznek uralkodóvá" (V. ö. i.m. 12.1.) és műve összefoglaló részében: „Ebbe (t. i. a Congeria rhomboidea-szXvdbe) tartozó zsiros, bitumenes agyag vagy szenes réteg van a tihanyi Fehérpart felső meredek falában." Ezek alapján azt hittem, hogy a tihanyi Fehérpart lesz az a klasszikus hely, a hol az ú. n. Congeria rhomboidea szintnek a Congeria Balatonica és triangularis-szintre való közvetetlen reá települését lehet konstatálni. Alaposan átkutattam e végből a Fehérpartot egész magasságában. Találtam is a 3 ismertetett kövületes réteg helyett 8 fossziliás réteget, még pedig 4-et a szóbanforgó „zsiros, bitumenes, fekete agyag" réteg alatt s 4-et e felett, ámde a legfelső, 8-ik réteg is a Congeria Balatonica héjaival van tele. Szó sem lehet tehát arról, hogy a tihanyi Fehérpartnak a zsiros, bitumenes fekete agyagja a Congeria rhomboidea-szinthez tartozna, a mennyiben a Fehérpartnak „zsiros, bitumenes fekete agyagja", sőt még a felette következő 7'5 méter vastag réteg-
