A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
156 A balaton vidéki bazaltok. komplexus is, a melyben a 3 agyagréteg váltakozik, a Congeria Balatonica és C. triangularis-szintjéhez tartozik. 1 A nagyvázsonyi édesvízi meszes képződéseket HALAVÁTS 2 is, LÖRENTHEY 3 is az ú. n. Congeria rhomboidea szint édesvízi faciesének veszik, de olyan faunákat sorolnak fel belőle, a melyek közt az ú. n. Congeria rhomboidea-szintre jellemzőnek mondott alaktársaságnak t. i. a Congeria rhomboidea, az Adacna (Limnocardium) Hungarica alakkörébe tartozó tarajos adacnák ('limmocardiumők) 4 egyik tagja sincs meg, pedig limnocardiumok édesvízi mészkőben is előfordulnak pl. Öcs és a Tálódi fűrészmalom között. A nagyvázsonyi Kinizsitorony mellett Török Ferencz kútja, mely mindössze 7 méter mély, egészben véve meszes rétegeket tárt fel, a melyek alul csillámos, homokos, igen meszes anyagmárgának, feljebb porózus tufásmárgának mondhatók. 66. ábra. A tihanyi Fehérpart az Akasztódombbal. A felszíntől 2'7 és 3"6 méternyire, egy-egy feketés mocsárréteg iktatódik közbe elszenesedett részekkel. A szürke színű csillámos, homokos meszes anyagmárgából a következő kövületeket szedtem: Dreissensia marmorata BRUS. 1 p. „ serbica BRUS. sok p. „ sp. ind. 1 p. 1 E munka szedésének ideje alatt a Fehérpart rétegsorát és faunáját részletesen is leírtam a Földt. Közi. XXXVIII. köt. 665. s köv. lapjain. 2 I. m. 72. és 74. 1. 3 Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához étc. 66. 1. 4 V. ö. HALAVÁTS Gy. Őslénytani adatok Délmagyarország neogén korú üledékei faunájának ismeretéhez. III. Közlemény. A m. k. Földt. Intézet Évkönyve. X. k. 33 s köv. 1.
