A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
152 A balaton vidéki bazaltok. Az a tapasztalás, hogy Zsidnél az Unió Wetzleri-s fluviatilis lencsében kavicsalakjában van bent a bazalt, kapcsolatban azzal a megfigyeléssel, hogy az Unió Wetzleri-s vagy még fiatalabb rétegeken sehol sem ismeretes szálban a bazalt, arra enged következtetni, hogy a bazalterupczió ideje a Congeria Balatonica és triangularis tömeges fellépésével jellemzett szint főző mének és az Unió Wetzleris réteg lerakódásának az időszaka közé esik. HALAVÁTS és LÖRENTHEY dr. szerint, az ú. n. Congeria rhomboidea-szint lerakódása esik erre az időközre vagyis a Balatonfölvidék bazaltos erupcziójának megismétlődése azaz időtartama a Congeria rhomboidea-szmX. lerakódásának az időszakaszával esnék össze. A Congeria rhomboidea-szminek azonban sem a helyzete, sem a faunája nincs még kellően tisztázva, a mint azt a Földtani Társulat 1907. május hó 1-én tartott szakülésén is kifejtettem és a miről meggyőződhetünk a következőkből is. A Cong, rhomboidea szintet HALAVÁTS GYULA 1 állította fel Délmagyarország neogén rétegeiről írt tanulmányában a Cong, rhomboidea és az Adacna Schmidti meg az Adacna Hnngarica formakörébe tartozó tarajos adacnák alaktársasága alapján. Délmagyarországon — HALAVÁTS megfigyelése szerint — a pontusi rétegek alsó részét az agyag, a felsőt meg javarészben homok alkotja. Minthogy pedig Jabukán a felső (homok) szintáj felsőbb részeiben előforduló agyagban is fellelte HALAVÁTS a Cong, rhomboidea társaságát, arra következtetett, hogy a Cong, rhomboidea szint helye „a felső pontusi emeletnek felsőbb részeiben van". A Földt. Intézet Évkönyvének ugyanazon (X.) kötetében LÖRENTHEY dr. 2 ugyan már azt írja, hogy Nagymányok és Szegzárd vidékén egész bizonyosan állítható, hogy a Cong, triangularis-dús 3 réteg mélyebb, mint a Cong, rhomboidea által jellegzett, ámde az, hogy a rhomboidea-dús réteg tényleg és közvetetlenül fedné a triangidaris-dús réteget, e munkából nem tűnik ki. Az a kövülettársaság pedig, a melyet LÖRENTHEY dr. Nagymányokról és Szegzárdról a mélyebb triangularis-dűs szinthez vesz, a HALAVÁTS-féle rhomboidea-s szint alaktársaságát annyira leapasztja, hogy végül csakis a Cong, rhomboidea gyakori fellépése marad a rhomboidea-s szintre jellemző. A rhomboidea-s rétegek azonban ezen a vidéken olyan szorosan összefüggnek, hogy mint BÖCKH JÁNOS 4 írta, még 1876-ban, nem indokolt a rhomboidea-s réteget más szintbe osztani, mint a triangularis és a balatonica-st. Érezte ezt LÖRENTHEY dr. is, mert említett munkáját a következő szavakkal zárta: „Ha a Cong, rhomboidea H ÖRN , és a Cong, triangularis PARTSCH dús rétegeket nem is vesszük külön szintnek, mivel sok faj vegyesen fordul elő, annyi azonban ma már bizonyos, hogy. . . mindenesetre külön fácziesznek veendők". LÖRENTHEY dr. azonban a szakirodalmi szokástól merőben eltérően a fácziesz fogalmát nem pusztán eltérő kifejlődésű, hanem egyben eltérő korú rétegek jelölésére alkalmazta, vagyis a szint 1 HALAVÁTS GY. : Őslénytani adatok Délmagyarorsz. neogénkorú üledékei faunájának ismeretéhez. III. közi. A m. k. Földt. Int. Évkönyve. X. k. Budapest. 1892—94. 33. 1. 2 LÖRENTHEY J.: A szegzárdi, nagymányoki és árpádi felsőpontusi lerakódások és faunájuk. U. o. 74. 1. 3 A szegzárdi Cong, triangularis-ok egy része LÖRENTHEY dr. úr balatonmelléki munkája szerint (54. 1.) Cong, spinicrista. 4 BÖCKH J. ; Pécs városa környékének földtani és vizi viszonyai. Földt. Int. Évkönyv IV. k.
