A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

140 A balaton vidéki bazaltok. hogy csak kőmagvak. Két Unió és egy nagy Planorbis sp. héjain kívül, leltem néhány (5 db.) Congeria példányt is, a melyeket külsejük után a C. Balatonica PARTSCH-al tartottam összehasonlítandónak, minthogy a búb belső oldalán a C. Bala­tonica-va jellemző, hurokszerű bisszusz-kimetszést észleltem. Tekintettel e kövületek­höz fűzhető fontos következtetésekre, megkértem LÖRENTHEY IMRE dr. urat, a balaton­melléki pannóniai fauna szakavatott kutatóját, hasonlítsa össze e példányokat gazdag pannóniai gyűjteményének Congeria-fajaival. Erre ő a következőket volt szíves velem közölni: „a Congeria ind. sp. lehet fiatal Congeria Balatonica, lehet továbbá a külalakból Ítélve az én Congeria Smidti-fajomnak tarajnélküli példánya. Congeria Neumayri-nak elől nagyon meredek, hátul pedig túl széles". Ha a Congeria Balatonica fiatal példányaival állunk szemben, a zárvány a bala­tonica szinthez tartozik, ha a Congeria Smidti-ve 1, minthogy azt LÖRENTHEY dr. Kővágó­örsről SZONTAGH dr. gyűjtéséből oly homokkődarbokból írja le, a melyeket a C. ungula caprae és C. balatonica szint közé, de már a balatonica szinthez vesz, ez ismét csak a balatonica szinthez tartozó rétegekre vall. Valószínű tehát, hogy a Cong. Balatonica-s szinthez tartozó zárványokkal állunk szemben, de minthogy bizonytalan a kövületek meghatározása, bizonytalan a szűkebb korra vont következtetés is; csak az kétségtelen, hogy itt a bazalt a pontusi korszak régibb szedimentumaiból is tartalmaz már kövületekkel jellemzett czafatokat. A pontusi szedimentumok igen tetemes vastagságú rétegkomplexust alkotnak a Balaton-vidéken. Azt, hogy e hatalmas rétegösszlet főzöm ében bazaltanyag sehol sincs, már BÖCKH JÁNOS megfigyelte, a ki főleg ezen megfigyelésére támasz­kodva, mondta ki, hogy „a Déli-Bakony bazaltja fiatalabb, mint a congeriás agyag és homok főzöme " Ezt az állítását nem is vonta eddigelé egyetlen kutató sem kétségbe. BÖCKH JÁNOS és HOFMANN KÁROLY azonban azt is igyekeztek kimutatni, hogy a bazalttufa és a bazalt a pontusi korszakban képződött. Ezen állítás mellett két főérvét hoztak fel. Az első érv ZEPHAROVICH-nak az a megfigyelése, hogy a Tihanyi félsziget keleti partoldalában a bazalttufát, a mely Cong. triangularisAavtalmú homo­kon fekszik, közvetetlenül édesvízi kvarcz és kovás mészkő fedi, „a melynek leg­mélyebb, vékony-palás fekvetei a congeria-emeletre jellemző puhánymaradványokat tartalmaznak." Ezen érv ellen azonban felhozható, hogy ZEPHAROVICH ezt a palás, igen finom szemcséjű, csaknem tömött világosszürke mészkövet, a melyben HOERNES M. szerint, Melanopsis Bonéi, Melanopsis buccinoidea és egy Planorbis sp. van tömegesen, nem szálban, hanem csak tömbökben lelte a kolostor közelében. Ezeket a kÖviiletes édesvízi képződéseket három helyen is felleltem a félszigeten s arra a meggyő­désre jutottam, hogy ZEPHAROVICH állítása mind a két irányban megállja a helyét. A vízemelő szélkeréktől a kolostorhoz felvezető út felső peremén, a Nyársashegy és az Akasztódomb közti nyeregháton, LÓCZY LAJOS-Sal együtt leltünk olyan palás, finom szemcséjű édesvízi meszes üledéket, a mely tele van Dreisscnsia, tüskés és sima Melanopsis, Neritina sp. etc. héjaival, illetőleg lenyomataival. Ez alól az édes­vízi, erősen meszes, homokos márga alól, mely tenyérnyi vastag lapokban, dülő helyzetben fekszik, olyan bazalttufás homokot szedtünk, a mely tele van meszes anyagtól összeczementezett homokos mészlapocskákkal. E mészlapocskás homokban temérdek fossziliát találtam, u. m. Dreissensia serbica BRUS. Melanopsis Entzi BRUS.

Next

/
Thumbnails
Contents