A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

125 A balaton vidéki bazaltok. A folytonosan növekvő kovasavval a kovás mészkő forráskvarczitba megy át, a melyben helyenkint tűzkő és opálféleség is előfordul. Ezekben a kovasavtartalom H

AUER elemzése szerint, 64%-ig emelkedik! Ezek többé-kevésbbé porózusak, üregesek s a hézagok falát kalczedon vagy opál vonja be fürtös halmazokban. A rétegzetlen forráskvarczit, különösen a félsziget déli csúcsán, a Külső- és a Belső Hármashegyen és környékén szép szabályos hegykúpokat alkot (53. és 54. ábra). Ilyen az Aranyház is, a melyet az 55. ábra állít elénk. 57. ábra. Forráskvarczit a Csúcshegyen a Tihanyi félsziget északi részén, belsejében 5 m. magas domszerű üreggel. E szabályos forráskvarczitkúpokat szemlélve már Z

EPHAROVICH is felvetette azt a kérdést: „Sollten durch jene Kegeln nicht die Ausbruchstellen von kieselreichen Quellen, welche sich in den Süsswasser-Tümpel von Tihany einstens ergossen, ausgedeutet worden?"

1 Hogy e szabályos forráskvarczitkúpok a vulkáni tevékenység utóhatásainak a terményei, azt HOFMANN KÁROLY dr. ismerte fel legelőször, LÓCZY LAJOS dr.

2 pedig 1 I. m. 361. l. 2 A Balaton geol. tört. Földr. Közi. XXII. k. 130. 1.