A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
126 A balaton vidéki bazaltok. már 100-nál többre teszi az egykori mész- és kovasavas hévforrások számát a Tihanyi félszigeten. E hajdani hévforrások a Tihanyi félsziget legmagasabb hegyén, a 235 m. magas Csúcshegyen (56. ábra) is igen intenzivus tevékenységet fejtettek ki, oly nagy magasságban, a hol már vadózus víz fel sem fakadhatott, minthogy a környező terület orografiájából a szükséges hidrosztatikai nyomás ki nem adódik. A Tihanyi félsziget posztvulkáni szénsavas és kovasavas hévforrásai között, úgy látszik, voltak olyanok is, a melyek, úgy mint a híres Tetarata kovasavforrás, folytonosan felbuzogtak, sőt minden valószínűség szerint a Nationalpark nagyszerű gejzírjeire emlékeztető fortyogok sem hiányoztak ezen a területen; bizonyítják ezt az Aranyház belsejében, a Csúcshegy tetején és a Hármas-hegyen levő (57. ábra) LóczY-tól felfedezett üregek a kilövelt forró víz bekérgezéseinek világos nyomaival. 58. ábra. Fortyogós kvarczitkúpok a Nagynyercg gerinczén, a Tihanyi félsziget északi részén. A Tetarata mása lehetett kisebb mértékben a Csúcshegy nyugati oldala, a hol a forráskvarczit már messziről is szembetűnő terraszos elhelyezkedést mutat. A Nemzeti park gejzírjeihez hasonló fortyogok működhettek a Csúcshegytől északra, a Nagynyereg gerinczén. Azt a kis fortyogó csoportot, a melyet itt fedeztem fel s a melyet kérésemre LÓCZY LAJOS szíves volt lefényképezni, a következő kép állítja elénk (58. ábra). A kép jobb oldalán látható kis fortyogó három eltérő magasságú kúpból épült fel, a legmagasabban még a tölcsér felső része is látszik, a melyen egykor karvastagságban szökhetett fel a kovasavas hévíz. A tölcsér belsejében szépen látni, hogyan épült felt köpenyszerűen maga a kúp a gejzir-fortyogó szénsavas meszéből és kovasavjából. Ezen hármas fortyogó szomszédságában (a képen baloldalt) kettős és magános, 1 m.-nél nem sokkal magasabb, kis kúpok jelzik, hogy egymást érték itt egykor a felszökkenő vízsugarak. Ugyanitt mintegy 2'5—3 m. magas édesvízi mészkő- és forráskvarczit-szirt falában szépen látni, hogy az eldugult fortyogok kvarczitkúpjait, hogyan burkolta be a kovapalaköpeny.
