A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

124 A balaton vidéki bazaltok. közvetetlenül a bazalttufán fekszik, világos sárgásszürke, vékony lapokra elváló mészpalákkal kezdődik. Ezekben a vékonylevelű palákban, melyek megütve éles csengésűek, 1*9—5% kovasavat lelt H AUER . Néhol ezek a palák vastagabbak, kisebb­nagyobb üregekkel vannak telve, a melyeknek a falát vese alakban mészkarbonát vonja be, mint pl. a Csúcshegyen. Másutt ismét, pl. a temető mellett, fehér, föl­55. ábra. Az Aranyház. Forráskvarczitkúpok a Tihanyi félsziget déli részén a Kis Erdőhegygyei. 56. ábra. A Csúcshegy a Tihanyi félsziget északi részén. des „kártyakövek" alakjában látni őket. Vannak azután rétegzetlen, tömött vagy porózus kovás mészkövek is itt-ott növényi szárakkal. Mindezekben kvarczos rétegek és erek figyelhetők meg. fém-tartalomra vizsgálat alá vettek a geologiai intézetben. A khemiai vizsgálat eredményeid később azt közölte velem dr. BEYSCHLAG, hogy a meszes forrásképződések semmi nemes fémet nem tartalmaznak, ellenben a tiszta kvarczitosak biztosan felismerhető ezüstnyomokat mutattak. Arany ezekben sem volt. Ha gyakorlati eredménjmkre nem is jogosít fel ez a vizsgálat, tudományos szempontból jelentőséggel bír. Ha egyebet nem, erős bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a nemes fémtartalmú források nem vadozus, hanem juvenilis eredetűek. LÓCZY.

Next

/
Thumbnails
Contents