A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

123 A balaton vidéki bazaltok. még bővebben is kifejtjük s rámutatunk arra a kapcsolatra is, a mely az édesvízi meszes és a kovás képződések között, különösen az Akasztódombon, észlelhető. A Tihanyi félszigeten a posztvulkanikus szénsavas forrásokat kovasavas források váltották fel s az erupczió posztvulkanikus hatása a kovasavas források működésével ért véget. 53 ábra. Kilátás a tihanyi kőfejtőktől a Belső tő felé és az azon túl fekvő gejzirkúpokra. 54. ábra. A Hálóeresztő erdő a Tihanyi félszigeten szétszórt gejzírkúpokkal. A Tihanyi félsziget kovás mészkövét és forráskvarczitját igen részletesen ismertette meg ZEPHAROVICH

1 lovag kőzettani, vegytani és rétegtani tekintetben.

2 Helyesen írja ő, hogy a kovás mészkő, a mely az Ekhodomb alatti partoldal felső peremén 1 I. m. 356. l. 1903 nyarán a wieni nemzetközi geologiai congressus néhány tagját vezettem a Balaton mellékére s a Tihanyi félsziget gejzir kúpjai körül járva dr. BEYSCHLAG, a porosz geologiai intézet igazgatója felhívta a figyelmemet arra, hogy váljon nem tartalmazzák-e e forrásképződések nemes fémek: arany, ezüst nyomait, miként azt egyéb gejzirképződésekben megfigyelték. Később SEMSEY AXDOR támogatása mellett nagyobb mennyiségű forrásmeszet és kvarczostufát küldtem Berlinbe, melyet nemes-