A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
122 A balaton vidéki bazaltok. szintén kovás mészkőre bukkantam az 1 : 25,000 térképen 211. m. magassági számmal jelzett börcz hátán. Ebben a kovás mészkőben borsszem nagyságú bazaltzárványt leltem. A bazaltzárványos kovás mészkőből csiszolatot készíttetvén, mikroszkóp alatt meggyőződtem, hogy a bazaltzárvány azonos az Öcs—Pula községek közötti földhát bazaltjával: ez is, az is kabhegyi tipusú földpátos bazalt. A kovás mészkő bazaltzárványa ugyanis túlnyomóan plagioklász léczek halmaza, de felismerhetők benne ibolyás titánaugit, szerpentinesedett olivin és ilmenit kristályok is. Az egykori szénsavas és kovasavas forrásvíz hatása ezen a bazaltrögöcskén is meglátszik, de különösen egy még kisebb, csak mikroszkóp alatt észrevett, bazaltszemecskén tűnik fel ez a hatás szembeszökően: a kőzet erősen el van bontva, mintegy ki van lúgozva; az olivin-kristályoknak csak a váza maradt meg, tömegöknek legnagyobb részét szénsavas mész pótolta. Legerősebb ellentállást fejtettek ki az ilmenit-foszlányok. Egyes bazalt szemecskékben már csakis ezek tűnnek jobban szembe, a plagioklászok és az augit-kristályok már alig ismerhetők fel. A pulai börcz kovás mészkövében lelt bazaltrögöcskék, mint zárványok, kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy léteznie kellett már a bazaltos terménynek a kovás mészkő lerakódásakor. A pulai kis börcz nyugati oldalához lösztakaró simul, a melyet mintegy 2 m. mélységig árok tárt fel. Ugyancsak lösz takarja közvetlenül a mázoskúti kovás mészkövet is. Az édesvízi mészkő igen eltérő korú képződményeken települ. A legfiatalabb ezek közül a nagyvázsonyi csillámos márga, a mely, mint fentebb láttuk, levantei. Ezek szerint tehát az édesvízi mészkőnek és a kovás mészkőnek a posztvulkanikus szénsavas és kovasavas forrásokból való képződése szintén levantei vagy esetleg már posztplioczen : ódiluvialis korú általában véve. Hogy az édesvízi mészkő képződése egyes helyeken már az első erupcziót is kisérhette és követhette azt első sorban BÖCKH JÁNOs-nak 1 azon megfigyelése alapján kell feltennem, hogy Kapolcs közelében a Királykő és a Kecskehegy között fellépő bazalttufában egy édesvízi mészkő darabját találta. A Királykő és a Kecskehegy között, mint fentebb láttuk, a második erupczióhoz tartozó földpátos bazalttermények fordulnak elő s így természetesen a második erupczióhoz tartozó bazaltos terménybe csak úgy kerülhetett bele zárványként édesvízi mészkődarab, ha az már az első erupczió posztvulkanikus forrásaiból képződött. BÖCKH JÁNOS a mindszentkállai Kopasztetőről is említ még a bazalttufából édesvízi mészkőzárványt. Ez az erupczió azonban már a harmadik cziklushoz tartozik. Magam csak a Pula község nyugati szélén, a temető mellett, feltárt hatalmas bazalttufa padokban leltem két édesvízi mészkődarabot. 2 Ez a két édesvízi mészkődarab is, ha csak nem másodlagosan került a bazalttufába, szintén a második erupeziócziklushoz tartozó bazalttufában foglaltatik, minthogy a Kabhegy is, az Öcs—Pula közötti földhát is földpátos bazaltból s ilyen bazaltlapillikat bezáró tufából áll. Míg a Balatonvidéken a kovás mészkő igen alárendelt, a forráskvarczit pedig a pulai börczön, Papkeszin és a Kis-Somlón kívül más helyről nem is ismeretes, a Tihanyi félsziget egyik-másik pontján éppen a kovás képződmények vannak túlsúlyban. De hogy ez utóbbi helyen a kövületes édesvízi képződmények sem hiányzanak, azt 1 I. m. II. rész. 103. 1. s Ugyaninnen LÓCZY L. is említ édesvízi mészkó' zárványt. L. e munka 17. 1. 3. sz. jegyzetét.