A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

121 A balaton vidéki bazaltok. ömlött. Innen van, hogy az édesvizi meszes képződések oly szembeszökően eltérő tengerszint feletti magasságban helyezkednek el. A kisebb s magasabban fekvő turjánokban, mint pl. az öcsiben hamarabb, a nagyobbakban, mint a nagyvázsonykörnyéki medenczében később indult meg az édesvizi képződések lerakódása. Helyenkint, mint pl. Öcsön, terraszosan kelyezkednek el ezeknek az édesvizi képződményeknek a kőzetterményei olyképen, hogy a legidősebb terrasz meszes homokból és agyagból, a középső csillámos márgából s a legfiatalabb porózus mésztufából, márgás mészkőből és mészkőből áll. Ezekre az édesvizi meszes képződésekre rendkívül elágazók a szerzők nézetei. S

TÄCHE dr.

1 a kongériás vagy a pontusi korszak üledékeinek a bázisába, LÓCZY LAJOS dr.'

2 ugyanezen üledékek fedőjébe helyezte. HALAVÁTS,

3 a ki először határozta meg e meszes képződések korát közelebbről, a Congeria rhoniboidea-sz'mtbe vette őket. Ugyanide vette, mint édesvizi faciest, LÖRENTHEY dr.

1 is, az édesvizi mészkövet magát azonban ez a szerző az Unió Wetzleri-s szint „szárazföldi faciesének" mondja, a minek azonban ellentmond LÖRENTHEY dr. saját munkájának az az adata, a mely szerint a peremartoni édesvizi mészkő, a Somlódomb északnyugati oldalán az Unió Wetzleri-s réteg fedőjében fordul elő. Vizsgálataim szerint, a melyekről részletesebben más munkámban számolok be, ezek a meszes képződések a bazalt erupczió-cziklusok tartama alatt és főleg a bazalterupcziók befejeződése után keletkeztek a Congeria Balatonica és a C. triangularis tömeges fellépésével jellemzett pontusi üledék főzömének lerakodása után és a diluvialis lösz keletkezése előtt. Hogy e meszes képződések legmélyebb tagja: a meszes homok és agyag még pontusi, bizonyítja az a tény, hogy Öcsön a legalsó terraszban Congeria Neumayri BRUS-Í zár magába, hogy a középső tagja, t. i. a csillámos márga már levantei, bizonyítják a Nagyvázsonyból alább (a 157. oldalon) felsorolandó kövületek, a melyek között gyakoriak a konvex viviparák t. i. a Vivipara Fuchsi és a vele rokon Vivipara-k és hogy végül a legmagasabb képződésnek t. i. az édesvizi mészkőnek az a része, a mely a nagyobb medenczéből, így a nagyvázsonyvidékiből képződött, a diluvialis lösznél nem sokkal idősebb, bizonyítja a település, a mennyiben Nagyvázsonyban ez az édesvizi mészkő a Vivipara Fuchsi és a vele rokon convex vivipara tartalmú csillámos márgára települ, a peremartoni Somlódomb északnyugati oldalán pedig KORMOS TIVADAR

5 szelvénye szerint az édesvizi mészkő az Unió Wetzleri-s réteg és a lösz között fekszik.

8 Kapolcson, Mázoskútnál, az édesvizi mészkő feltűnően kovás, a mire már BEUDANT ö és BÖCKH JÁNOS 7 is reámutatott. Pillától nyugatra, annak a földhátnak a délkeleti peremén, a mely a Kabhegy aljától, Öcs tájékáról, dél felé, a Tálódi erdő, illetőleg az Egervíz patak felé nyúlik, 1 Jahrb. d. k. k. geol. R.-A. XII. B. p. 126. 2 HALAVÁTS: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája 23. 1. 3 U. o. 72. 1. 4 Beiträge zur Fauna und str. Fage der pann. Sch. in der Umgeb. d. Balatonsees. p. 202. 5 V. ö. LÖRENTHEY f. i. m. 7. 1. 6 I. m. II. k. 485. 1. 7 I. m. II. rész 84. 1. 3 Ezt a helyet újabban én is felkerestem s az Unió Wetzleri-s réteg alatt hat kövületes réteget leltem, melyek közül a 4-ben sok Congeria Balatonica és Vivipara cyrtomaphora van.