A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
VIII. FEJEZET. POSZTVULKANIKUS HATÁS. A Balatonvidék bazaltkitöréseit, a melyek mint az V. fejezetben láttuk, legalább is három cziklusban folytak le, szénsavas és kovasavas forrás működés kisérte és követte, a melynek kőzetterménye: a kalcziumkarbonát és a forráskvarczit az egész vulkáni területen előfordul ugyan, de a legszebben és a legváltozatosabban a Tihanyi félszigeten van kifejlődve. A posztvulkáni eredésű kalcziumkarbonát: aragonit, mészkonkréczió és édesvízi mészkő alakjában fordul elő. A Tihanyi félsziget aragonitját, a mely helyenkint pl. a Dobogó tájékán, ujjnyi vastag avagy még vastagabb, többé-kevésbbé függőleges, telérszerű lapokban szeldeli át a bazalttufát, már BEUDANT 1 is felemlíti, de ő ezek keletkezését nem a vulkáni működéssel hozta kapcsolatba, hanem a lateralis secrecio elméletének megfelelően olyképen magyarázta, hogy a bazalttufába beszivárgó víz az aragonit anyagot feloldotta s a bazalttufa repedéseiben, a repedések falára merőlegesen álló kristályokban rakta le. A bazalttufák ismertetésénél említettük már, hogy a bazalttufák másodlagos czementjét a vulkáni terület több helyén posztvulkanikus kalcziumkarbonát szolgáltatta. Ez a másodlagos czement részben aragonit, részben kalczit. Több helyen pl. a Tihanyi félszigeten, a Szarkádi szakadó partoldalban, ez a posztvulkanikus kalcziumkarbonát temérdek mészkonkrécziót alkot a bazalttufában. Nézetem szerint, a melynek már más helyen is kifejezést adtam, 2 a Balatonfelvidék édesvízi mészköve is genetikai kapcsolatban van a bazaltkitörésekkel, illetőleg a bazaltkitöréseket okozó tektonikai mozgásokkal. A bazalterupcziókkal kapcsolatosan a Balatonvidék pontusi tava kisebb-nagyobb medenczékre s turjánokra különült, a melyek kalcziumkarbonát és kovasavtartalmukat a vulkáni működés egyes cziklusait és az egész vulkáni tevékenységet kisérő és követő posztvulkanikus forrásokból nyerték. A vulkáni erupcziókat kisérő és követő szénsavas és kovasavas források eltérő magasságban fakadtak, minthogy a pontusi üledék főzömének lerakódását követő diszlokácziók egyenetlenné tették a térszint, a melyre maga a bazaltláva is 1 BEUDANT i. m. II. k. 510 1. 2 Földtani Közi. XXXVII. k. 157. 1.
