A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
119 A balaton vidéki bazaltok. A Balaton-felvidék triaszfensikjának a bazalttufáiban széltében elterjedtek a triaszkori mészkő és dolomitrögök. A Kabhegy déli nyujtványán, Pula—Öcs közelében, a Véndegi, a Szigligeti halmok és sok más hely bazalttufájában bőven lelhetők triaszkorú rögök. Kapolcs bazalttufájának dolomitrögeit már BEUDANT is megemlíti. A Szigligeti és a Véndegi halmok bazalttufáiban szarmata mészkőrögök is igen gyakoriak s bennök mindkét helyen fossziliák is lelhetők, a melyekről a következő fejezetben még megemlékezünk. A pontusi korszak agyagos s homokos üledékeiből Szigliget bazalttufáiban láttam a leghatalmasabb, olykor kocsinagyságú rögöket. Egyébiránt bátran mondhatni, hogy e korszak üledékei fordulnak elő a leggyakrabban bazalttufáink idegen kőzetdarabjai közt. A kvarcz homokszemek, a melyek sokszor már csak mikroszkóp alatt láthatók, valamint a muszkovit pikkélykék és orthoklász-földpát darabkái, a melyek a bazalttufa czementjében vesznek részt, szintén a pontusi homok s agyagrétegekből valók. Feltűnő, hogy az ú. n. nagyvázsonyi édesvízi mészkő, a melynek koráról oly annyira elágazók a nézetek, bazalttufáinkban is felette ritkán fordul elő zárványként. BÖCKH JÁNOS pl. csak két helyről említ ilyet t. i. a Kopasztetőn meg a Királykő és Kecskehegy között fellépő bazalttufából. Ugyanerre hivatkozik HOFMANN K. dr. is. Magam Pula mellett, a község nyugati szélén, a temető alatti bazalttufa-padokban leltem sok száz mészkődarab figyelmes átvizsgálása után olyan mészkő darabot, a mely a benne lelt Planorbis ( Segmentina) Lóczyi LÖRENTH. héja alapján ezen édesvízi képződéshez tartozik. A bazalttufában elég gyakori mészkő konkrécziók, melyek első pillanatra az édesvízi mészkő darabjainak tetszenek, másodlagos képződmények már. 1 A szénsavas mész, mint másodlagos termény, úgy aragonit, mint kalczit alakjában is, igen elterjedt s a Tihanyi félszigetről, a hol az aragonit ujjnyi vastag telérekben fordul elő, pl. a Dobogón, ezt már BEUDANT és ZEPHAROVICH is részletesen ismertette. Itt is, s más helyen is (pl. Miske-Sitke, Magasi-Szergény halmain) a posztvulkanikus szénsavas mészből keletkezett. A Tihanyi félsziget bazalttufáiban szer ve s zárványok is előfordulnak, a melyekről az utolsó fejezetben részletesebben lesz szó. 1 Pulán és Tihanyon elég gyakori a valódi fossziliás édesvízi mészkő a bazalttufában. A sitkei Herczeghegy bazalttufájában pedig a kemenesalji, rábavidéki kavicsnak zárványait gyűjtöttem, a melyről a M. Kir. Földtani Intézet 1 : 144000 mértékű geologiai térképei, mint fiatalharmadkori vagy diluviális folyók termékéről szólnak. LÓCZY. A pulai és a tihanyi bazalttufában a mészkőkonkréczió a gyakori. VITÁLIS.
