A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

118 A balaton vidéki bazaltok. A Tihanyi félsziget és Szigliget bazalttufáiban elég gyakoriak a perm korba tartozó vörös grödeni homokkövek is, a melyekről ZEPHAROVICH, BÖCKH I. és HOFMANN K. dr. is megemlékeznek. Tanulságos és útban eső feltárás van a Tihanyi félszigeten 51. ábra. Bazalttufapadok az Apátihegyen, a Tihanyi félsziget északi részén. a Dobogónak nevezett részén, a hol az országút a Külsőtó medenczéjéből a helység felé emelkedik. „Az út bevágó keleti bal oldalán, közli LÓCZY L., a breccsiás bazalt tufában temérdek idegen anyag van (52. ábra). Fillit, vagy permi vereshomokkő 52. ábra. A tihanyi Külső- és Belső-tó közötti útmagaslat melléke bazalttufába foglalt fillit, lidit, permi veres homokkő, vengeni mészkő, lajtamészkő és pontusi márgazárványokkal. rögök, dolomit, tűzköves tridentinusz mészkő, lajtamészkő fossziliákkal (ritka), megkeménykedett pontusi agyagmárga és édesvízi mészkő". Erről a morfologiai részben LÓCZY még bővebben szól.