A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
117 A balaton vidéki bazaltok. korú vöröshomokkő konglomerátjaiban mint kavics gyakran jelentkezik. A kvarczos porfirból egy rögöcske a Sabár hegy bazalttufájából készített csiszolatomban is látszik. Mikroszkóp alatt szericitet, kvarczot s elbontott: epidotosodott nagy orthoklászokat ismertem fel benne. Az orthoklászokban az epidot erősebb fénytörésével árulja el magát. A szedimentumos allotochton kőzetalkatrészek közül már BEUDANT is említi Szigliget bazalttufájából a fekete agyagpaladarabokat s kiemeli róluk, hogy ilyen kőzet csak messze van szálban. ZEPHAROVICH meg a Tihanyi félszigetről említi ezeket az agyag paladarabokat s már fentebb említettük, hogy főleg ezekről hitte ZEPHAROVICH, hogy úgy őket, mint a bazalttufát általában zivataroktól látogatt nagy belföldi tó hullámai hordták a Tihanyi félszigetre. A Tihanyi félszigeten, a Remete lakásoknál, 50. ábra. Díszkordánsan réteges lapillis meszes bazalttufa a tihanyi Óvár nyugati aljában, az országút mellett. ezeknek a fénylő, fekete agyagpaláknak tenyérnyi vagy még nagyobb darabjait magam is bőségesen leltem. Kisebb darabjaival meg a tihanyi s szigligeti bazalttufa itt-ott szinte el van árasztva. Petrografiailag teljesen megegyeznek ezek a fénylő, fekete agyagpalák azokkal a karbon korú palákkal, a melyeket Szomolnok vidékén láttam. Szigligeten olyan kifakult, fehéres, fillitesen fénylő darabokat is leltem, a minőkre BÖCKH HUGÓ dr. hívja fel a figyelmet a Szepes-Gömöri Érczhegységről szóló geológiai felvételi jelentésében. 1 „A fillites agyagpala, mint LÓCZY közli, valóságos kvarczeres fillit között, a melyet kvarczos porfir intruziók ágaznak be, tetemes elterjedésben bukkan fel a permi veres homokkő alul Almádi, Felsőőrs, Alsóőrs, Lovas és Paloznak helységek területén. Valamint a siófoki fürdőtelepek 80 m. mélységben a felszín alatt is megfúratott." 1 BÖCKH H. dr. Adatok a Szepes-gömöri Érczhegység lerakódásainak taglalásához. A m. k. Föld. Int. évi jelentése 1905-ről. Budapest, 1906. 34—40 1.
