A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
116 A balaton vidéki bazaltok. dáit a Szentgyörgyhegy bazalttufáiban leltem, a feltűnően nagy kristályegyének összetöredezettek, magmatikusan rendkívül korrodáltak. A korrázios öblöket, minthogy az olivin gyakorta üveglapillikkel együtt kerül felszínre, vulkáni üveg tölti ki. Az intratellurikusan kivált s egyenkint kivetett augitok közül, 1—2 cm. hosszú egyéneket is találtam a Tihanyi félszigeten, különösen a temető melletti kőfejtő bazalttufájában. Ezek a makroszkópos nagy egyének éppúgy, mint a mikroszkóposak, az erupczió alkalmával sokat szenvedett kristálytöredékek. Makroszkóposán fényes, feketeszínűek, tökéletlen hasadással, mikroszkóposán úgy, mint a piroxén-bombából említettek, zöldes augitoknak bizonyultak elég erős pleochroismussal: a= sárgás, b= zöldes, c = barnászöld színű. A Tihanyi félsziget temető melletti kőfejtőjének bazalttufájából gyűjtött egyik ilyen egyenkint kivetett augit csekély bazaltsalakkal függ össze. Ugyanezen a helyen, az előbbi tufaréteg alatt, a kékesszürke hamuréteg egyik 49. ábra. Bazalttufapadok az Óvár nyugati lejtőjén, a Tihanyi félsziget közepén. bazaltlapillijében rombos piroxént leltem, a melyet augitmikrolit koszorú vesz körül, a rombos piroxén tengelyképet is adott s a nagy tengelyszög és optikailag pozitív karaktere alapján, ensztatitnak bizonyult. Az intratellurikusan kivált s egyenkint kivetett amfibólokat bazalttufáinkban már BEUDANT s BÖCKH J. is említi a Királykő-Feketehegy és a Kopaszhegy bazalttufájából. Ezeken a helyeken én is megleltem, de a legszebb s legnagyobb, olykor hüvelykujjnyi vastag kristályokban a boglári tufahalmokban találtam, a forrás mellett levő kis vízmosásban. Az egyik kristályból orientált csiszolatot is készíttettem s ezen a kristály optikai viselkedése alapján, bazaltos amfibólnak bizonyult (a c : c közti szög hátul 3° 24'). Az idegen (allotochton) kőzetalkatrészek, az erupczió alkalmával áttört régibb kőzetek felragadott vagy kilökött rögei között képviselve vannak az ú. n. kristályos palák, az eruptivumos és a szedimentumos kőzetek. A kristályos palákból a Sabárhegy bazalttufájában talált darabot LÓCZY LAJOS. A régibb erupcziós kőzetekből ugyancsak a Sabárhegy bazalttufájában, magam több darab kvarczos porfirt leltem, a mely azon a vidéken az Örsihegyen a perm-
