A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
113 A balaton vidéki bazaltok. 11. Szergény. Magasi. A szergényi réteges vulkáni kúpocska apróbbszemű hamus és öregebbszemű lapillis rétegekből van fel építve. Az aprószemű hamurétegből ütött darab sárgásszürke kőzet, a melyben szúrokfényű, feketés szideromelánok (üveglapillik) ismerhetők fel makroszkóposán. Mikroszkóp alatt a hamuból, földesanyagból és szénsavas mészből álló ezementben néhány bazaltlapilli tűnik fel a nagyon túlsúlyra jutott üveglapillik közt. A porózus bazaltlapillikban olivin és augit kiválások s plagioklász-mikrolitos barna alap vehető észre. A likacsokat másodlagosan szénsavas mész tölti ki. Az üveglapillik (szideromelanok)-ban az ásványkiválások erősen háttérbe szorulnak. Itt-ott gyéren elhintett olivin s augitkristályok láthatók, még az augit mikrolitek száma is csekély. Gyakran, csaknem tisztán üvegből áll az egész lapilli, a melyben az üveg folytonosságát csak a gázpórusok és likacsok szakítják meg. Ezeket 46. ábra. A sitkei Herczeghegy északnyugati első bazalttufa kőfejtőjében feltárt bazaltfortyogó. a likacsokat másodlagosan mészkarbonát tölti ki. Az üvegalap túlnyomóan sárgászöld. Mézságra (palagonit) üveg gyakoriság és nagyság tekintetében egyaránt háttérbe szorul. A ezement (az üveglapillikhez hasonló) sárgászöld és mézsárga (palagonitos) üvegfoszlányokból, földes, leginkább a pontusi üledékből való, anyagból és másodlagos szénsavas mészből áll. * * * Ezen néhány lelőhely bazalttufájának leíró ismertetése után a bazalttufák általános jellemzését a következőkben adhatom. A Balatonvidék bazaltos vulkáni törmelékes kőzete breccsiás, konglomerátumos, tufás és hamus padokban, illetőleg rétegekben van kifejlődve (V. ö. a 49. 50. és 51. ábrát a 104. oldalon levő 41. ábrával). A legtöbb helyen öregebbszemű breccsiás és konglomerátumos padok váltakoznak apróbb szemű tufás és hamuréteges kifejlődéssel s olykor tetemes 20—30-tól 40—50 méter vastag rétegkomplexust építenek fel. így a Tihanyi félszigeten, a Remetelakásoknál, mintegy 45-50 méter vastag a A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Ásvány- és kőzettani függ. 8
