A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

114 A balaton vidéki bazaltok. bazaltos vulkáni törmelék, a Gödrös oldalában ellenben már csak 20—25 méter, a Nyársashegy és az Akasztódomb közti nyeregháton meg alig tenyérnyi vastag a bazalttufa. A breccsia és a konglomerátumpadok helyenkint annyira kemények, hogy építőkőnek is felhasználják őket. így Tihanyban, Szigligeten, Szentbékállá-n, Sitkén rendszeresen fejtik padjaikat. 47. ábra. A sitkei Herczeghegy északnyugati bazalttufa-fejtő bazalterupcziójából származó darab oldalról. Vidékünk bazaltos vulkáni törmelékes kőzete sárgás (Szigliget, Badacson, Szentgyörgy, Haláp, Csobáncz, Gulács, Sabár, Véndegihalmok stb.) vagy kékesszürke (Tihany, Sitke stb.), de sok helyen (pl. a Szentgyörgyhegyen) mind a két kőzetszíneződés előfordul. A bazaltos breccsia, konglomerátum és hamu bazaltos anyaga ritkábban áll salakosporózus, kompaktabb bazaltrögökből, leginkább bazaltlapilliből, szurokfényű szideromelánból, üveglapilliből s hamuból alakul. Mind e részek a bazaltmagmának különböző megmerevülési stádiumából kerültek felszínre. A megmerevülés legelőrehaladottabb stádiumát képviselik a bazaltrögök,