A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
109 A balaton vidéki bazaltok. korszakú kvarcz-kavicsok, meg homok s csillámszemek jutnak túlsúlyra. A czement földes hamu, de sok helyen szénsavas mész is áthatotta, mint hézagkitöltő anyag. Mikroszkóp alatt a bazaltos vulkáni törmelék három csoportra különül. A dió vagy a még nagyobb méretet elérő likacsos-porózus bazaltrögök a szigligeti tipusú bazanitoidra emlékeztetnek. A kivált ásványokat: az augitokat és a roncsolt végű plagioklász-léczeket a tipusra jellemző sötétes ilmenit-mikrolites üvegbázis köti össze. Az olivin helyén itt is kalczit van. A likacsokat másodlagosan szénsavas mész tölti ki. A bazaltos vulkáni törmelék második csoportja sárgászöld üvegbázisával tűnik ki s első pillanatra a Tihanyról leírt bazalttufa üveglapillijeire emlékeztet, de az ibolyás s homokórás felépítésű titánaugitok mellett feltűnően sok plagioklász-lécz van benne kiválva. Köztük néhány „rombusos"-metszetű plagioklász is van. A sárgászöld üvegbázisban augitmikrolitek s gázpórusok ismerhetők fel, ilmenit-foszlányok nincsenek benne. Ezek a bazanitoidtipusú üveglapillik több helyen körülzárják a porózus bazaltdarabokat. Olyan üveglapillik, mint a tihanyiak, a melyekben t. i. csak augit-mikrolitek váltak ki, csekély számban vannak. A czementben az undulatorikus kioltású kvarczszemek dominálnak, de muszkovit s orthoklász is van. Mint másodlagos czement a homokszemek közt és a porózus bazaltdarabok likacsaiban, valamint a felragadott szedimentumos kőzettörmelék körül kéreg alakjában szénsavas mész fordul elő. 6. A Kis-Hegyestű. A merészszabású hegyes kúp alja s közepe rendkívül összetartó, szürke breccsiából áll, a tetőn azonban sárgásbarna kőzet is van. A kúp alján levő breccsia alkotásában fontos szerepet játszanak az erupczió alkalmával felragadott allotochton alkatrészek: vörös, összeálló grödeni homokkő, triaszmészkő-rögök, borsszemnagyságú pontusi korú kvarcz-kavicsok. Mikroszkóp alatt bazaltrögök, bazaltlapillik és zöldes meg sárgás palagonit üveglapillik különböztethetők meg, úgy, mint a szigligeti bazaltbreccsiában. Ezeket a vulkáni törmelékes részeket kalcziumkarbonát kéreg veszi körül s a fentmaradt hézagokat szintén kalcziumkarbonát tölti ki, vagyis a czement csaknem kizárólag mészkarbonát, a mi arra vall, hogy a bekérgezés és a hézagkitöltés közt tetemes idő mult el. A bekérgezés és a hézagkitöltő kalczit közt zegzugos vasoxidhydrátkéreg van, a bazaltos részek hézagait is mészkarbonát tölti ki. A tető tufás részében üveglapillik s hamu, viszonylag bőséges palagonittal és földes czement kerülnek túlsúlyra egyenkint kivetett rombos piroxénekkel s amfibolokkal. 7. Kopaszhegy. A hegy délkeleti nyújtványáról való darab sárgásbarna, összetartó tufa, a melyben makroszkóposán köles-, borsószemnagyságú kompakt és salakos-likacsos bazaltrészek, homokkőgumók kausztikus kéreggel s apró, erősen fénylő fekete amfiból kristályok ismerhetők fel. A teljesen ép, kompakt bazaltdarabkákban olivin és titánaugit alkotják az első generáczió ásványait. Ezek az első sorban kivált ásványok porfirosan s gyéren
