A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
249 A balaton vidéki bazaltok. mi nyilvánvalóan bizonyítja, hogy a magma, illetőleg a láva áramlásában résztvettek s tutajmódjára főleg a nagy olivinszigetek körül torlódtak meg. A földpátléczek szépen mutatják az albittörvény szerint való ikerképződést s a léczek ritkán alakulnak kettőnél több egyénből. Az albitikrek a periklintörvény szerint is ikerállásba kerülnek. Az aprószemű kőzetek földpátléczecskéi annyira piczinyek, hogy a CzAPSKi-féle okulárral szűkített látómezőbe is mindig több egyén fér. A nagyobbszemű anamezitszerű kőzetféleségekben, pl. a Kabhegy bazális kőzetében, a Tátika tető kőzetében a nagyobb földpátléczeken több ízben találtam mindkét bisszektrixre merőleges metszeteket s így FOUQUÉ módszerével sikerült a kioltódást meghatározni. Minthogy a kioltódás a c-re merőleges metszetekben 22—24° s az a-ra merőlegesekben 58 — 60° volt, nyilvánvaló, hogy földpátunk a labradorit-bytownit sorozatba tartozik. A hipidiomorf plagioklászléczeken kívül előfordulnak még nagyobb, porfirosan szétszórt, allotriomorf földpátok is, a melyeknek a (010) lapon észlelt 5—6°-os kioltódása nátron dús plagioklászra utal. Az ilmenit nagyon szép kifejlődésben van meg. Olykor hatszögű metszetrészekre is akadtam (Szebiketető), a mi kristályos körülhatárolásra vall. A leggyakrabban szabálytalan körülhatárolású lapokban és foszlányokban jelenik meg a mikroszkóp alatt. (L. a 11. tábla 1. ábráját.) A nagyobb lapokon és foszlányokon középnagyítással, keresztezett nikolok között, az asztalka körülforgatásakor gyakori az a jelenség, hogy erősen fénylő, halványkékesszürke színben, a fényforrás felé eső oldalukon, vagyis a ráeső fénytől megvilágosodnak s vonalkázást, rostozottságot mutatnak. A lapok s még gyakrabban, sőt mondhatni igen gyakran, a foszlányok között vannak olyanok, a melyek barnásszínben átlátszók. Különösen szépek és azonnal szembetűnők fordulnak elő igen bőven a Szebike tető, a Tátika tető, a Kabhegy alja, a Somhegy és a Sághegy kőzetében. Pleochroizmusuk igen erős, bár olykor az erős abszorpczió (s > to) nagyon rontja e fizikai sajátság típusos érvényesülését Az ilmenit kiválási sorrendjét illetőleg két jelenség észlelhető. Egyrészt, hogy a foszlányok igen gyakran a földpátléczekkel parallel foglalnak helyet a léczek között és másrészt, hog}' vagy az olivin nagy egyénei körül csoportosulnak, zárványként azonban ebben sohasem fordulnak elő, vagy pedig, felette gyakran, az augitmikroliteket növik körül. Az ilmenitnek ez az elhelyezkedése e kőzettípusban is arra vall, hogy az ilmenit az olivin és az augit után, a plagioklászléczekkel egyidejűen vált ki, még pedig a bázikus földpát után és a savanyú földpát előtt, mert az utóbbiban egyes ilmenitfoszlányok zárványként is előfordulnak. Az augit, plagioklász és ilmenit kiválási sorrendjére szép példát észleltem a Váradhegy (Kovácsihegy északnyugati csúcsa, Nagygörbőtől délre) kőzetéből készített csiszolatban. A mikroszkópi vizsgálat alapján ez a kőzettípus földpátos bazalt. Minthogy SIGMUND A. azt írta: „dem Bakony fehlen jedoch gänzlich echte Feldspathbasalte" 1 szükségesnek tartottam már ezért is az idesorolt helyek egy 1 TSCHERMAK'S Mineralog. u. petr. Mitteil. 1898. XVIII. 406.
