A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
68 A halatonvidéki bazaltok. 68 típusos képviselőjének a kőzetét megvegyelemeztetni. Az alább előadandó okokból, a Tátika várrommal koronázott kúpjának a közetét választottam ki s az elemzést TOMASOWSKY LAJOS főiskolai adjunktus úr volt szíves elkészíteni. Az elemzés eredménye a következő: 0 0 SiO, .... 4S-99 TiO 3 . . . . = 098 Al.fi.,. . . . = 16-33 Fe.fi A . . . . = 4-27 FeO . ... = 6-19 CaO . . . . -= 8-90 MgO . ... = 3-96 Kfi .... 1-40 Na, O.... = 5.21 Izzítási veszteség = 3-08 Összesen . 99-31 Molekuláris propozicziókra átszámítva és az együvé tartozó bázisokat összefoglalva, a következő számadatokat kapjuk: SiO, . . = 0-857 . . 8-G Alfi, . . = 0-168? Fe.fi, . . = 0-028\ - " FeO . . = 0-090) CaO . . = 0-167 3-6 MgO .. = 0-104) [ 4 6 Kfi . . = 0-016/ Na.fi . . = 0-088( Ebből az empirikus formula: 4-6 RO. 2-0 Rfi,. 8-6 SiO, az aciditási koefficiens pedig: a = 1-62. Ez az aciditási koefficiens a tulajdonképeni bazaltokéval, a melyeknél átlagban 1'63 a legideálisabban megegyezik. De, sőt egyenesen a földpátbazalt típusának kell ezt a kőzetet nyilvánítanom, mert molekuláris komponensei csaknem teljesen összevágnak azokkal a komponensekkel, a melyeket LOEVVINSON — LESSING középértékékül nyert különböző helyek számos bazaltjából. Szembetűnően bizonyítja ezt az alábbi összehasonlító tábla: LOEW. LESS középértéke Tátika kúpji SiO., . . . 0-852 0-857 Alfi, . 0-155 0-168 Fe fi, . . 0-029 0-028 Fe.. . . 0-114 0-090 CaO . . . 0-178 0-167 MgO. . . 0-145 0-104 Kfi . . . o-oio 0-016 Na.fi . 0-044 0-088
