A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
66 A ha latonvidéki hazait ok. porfiros felé hajlik. A sztruktura, a kőzetet alkotó ásványok nagysága és más tekintetben is erősebben variál ez a tipus, mint az előbbi. A legtanulságosabban látni ezt a hatalmas Kabhegy kőzetének különböző színtjéből készített csiszolatokon. Ez az eltérés azonban főleg a kőzetalkotó ásványok nagyságát illeti csak, mert míg pl. a Kabhegy bazális kőzetében a plagioklász léczek hossza 40—45 p. s a szélessége 8—10, a felsőbb szintből való kőzetekben alig harmadrésznyi a földpátléczek nagysága A kőzetalkotó ásványok elaprózódásával együtt jár, hogy a magnetit és az ilmenit, a melyekhez HOFMANN KÁROLY említett munkájában egyik fő genetikai következtetését fűzte, vastagabb csiszolatban nem könnyen különböztethetők meg egymástól. Az alkotórészek a kiválás sorrendjében: pikót it, apatit, magnet it, olivin, augit, földpát és ilmenit, A p i k o t i t az olivin gyakori zárványa. Az apatit különösen a színtelen üvegbázisban tűnik fel bőségesen rövidebbhosszabb tűkben. A magnetit az olivinben és az augitban gyakori, jól körülhatárolt koromfekete kristályokban. Az olivin a legnagyobb kőzetalkotó ásvány. Idiomorf kristályegyénein a prizma és a véglapok ismerhetők fel. Magmatikusan korrodált. A rezorbeálódott anyag helyét az alap tölti ki, a melyben ilmenitfoszlányok is vannak. Ha a metszet a beöblösödés tengelyére többé kevésbbé merőleges, az alapanyag zárványnak tűnik fel. Apró, ovális üvegzárványok egy-két sötét, mozdulatlan gázbuborékkal, gyakoriak benne. Többnyire elváltozott. A Kabhegy, a Somhegy, a Sághegy kőzetében a nagyobb egyének csak párkányuk mentében, a kisebbek egész tömegökben barnássárgássá változtak vastartalmuk oxidácziója következtében. A balatonhenyei Öreghegy, a Tátika és a Szebike tetőkőzetében ismét nagyon előrehaladt szerpentinesedés észlelhető. A szerpentinesedés a harántos repedések mentében indul meg a repedések hossztengelyére merőleges rostok alakjában ; a sávok azonban mindjobban kiszélesednek, lapokká terülnek ki s egészen felemésztik az olivint. A Tátika kőzetében már egész táblákat alkot a szerpentin. Gyenge pleochroizmust mutat s a rostozottság csak keresztezett nikolok között vehető észre, a mikor tarka interferenczia színt mutat. Az augit nem alkot olyan szép kristályokat, mint az előbbi típusban, inkább szemcse for májú s aggrematumokká csoportosul. Ikrek (100) szerint közönségesek. Színük piszkosabb ibolyás és sárgászöld. Erős diszperziójú titánaugitok, de közönséges augit is előfordul. Az övesszerkezet s az ismeretes szektoros képződés, a mely keresztezett nikolok között homokóra formában jelentkezik, gyakori jelenség. A Bonczostető kőzetében az augit öves felépítése keresztezett nikolok nélkül is látszik. Augitgumók viszonylag ritkábban fordulnak elő, mint az előbbi típusban. A földpát jóval bőségesebb, mint az előbbi tipus kőzeteiben s a hol a kőzet aprószemű, hipidiomorf kristályléczei nagyon szép íluidális szövetet mutatnak, a
